A Cambridge-i Egyetem kutatói egy, a 18. század közepéig visszamenőleg adatokat tartalmazó virágzási nyilvántartás segítségével megállapították, hogy a közelmúltban felgyorsult globális felmelegedés miatt Nagy-Britanniában egy hónappal korábban virágoznak a növények ma, mint az előző évszázadokban. - számolt be a kutatásról a Quibit
Egy fúrógépet átlagosan 20 percet használ a tulajdonosa. A globálisan megtermelt élelmiszer harmada kárba vész, ez Magyarországon egy főre vetítve évi mintegy 65 kilogramm. Európában egy átlagos autó 92 százalékban parkol.
Rekordszámú, a szélsőséges időjárásnak és az éghajlatváltozásnak köszönhető katasztrófa sújtotta az Egyesült Államokat 2020-ban: tűzvészek perzseltek nyugaton, gyors egymásutánban kialakuló hurrikánok pusztítottak keleten és rendkívüli hőség söpört végig az ország szívében.
Az ausztrál bozóttüzek hatása sokkal súlyosabb volt, mint korábban a klímaváltozási előrejelzésekből becsülték: egy új tanulmány szerint egymilliárd állat lelte halálát és a lángok magyarországnyi területet perzseltek fel. A kutatók szerint a katasztrófa “tüzes ébresztő volt a klímatudománynak”.
Mindenki tudja, hogy mi történt Magyarország időjárásával az elmúlt 30-40 évben: a klíma egyre kiszámíthatatlanabb, egyre nagyobbak a kilengések, egy hónapon belül hol tél van, hol nyár, egyre kevesebb az eső, ami ráadásul egyre kevesebb napon esik. Ezt mindenki tudja, és nagyrészt mindenki rosszul tudja.
A technológiai fejlődés segíthet megmenteni a bolygót, de önmagában nem elég hozzá. Mindent a jövőbeli találmányokra, a piac önszabályozására alapozni öngyilkos hazárdjáték lenne. A kormányok, a civil társadalom és a fogyasztók együttműködésére lenne szükség.
A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. - írja a HáziPatika.com