Még csak most kezdtük el érezni a globális felmelegedés hatásait. Megjelentek Magyarországon a tornádók, hirtelen jött hatalmas mennyiségű csapadék, vagy szélsőségesen meleg időjárás okoz komoly problémákat hazánkban és Európa más országaiban. Nekünk nem kellett a Bős-Nagymarosi vízi erőmű, így Magyarország területén képtelenek vagyunk a Duna vízszintszabályozására. Tőlünk északra több vízi erőmű épült a Dunára, így a Duna hazai vízmennyisége jelentősen ki van szolgáltatva ezeknek az erőműveknek. Ha kevés a folyó vízhozama, akkor az erőművek felduzzasztják a vizet, vagyis hozzánk még kevesebb vízmennyiség érkezik. Ez egy atomerőmű szempontjából óriási probléma, hiszen a biztonságos üzemeltetés alapvető feltétele a hűtőközeg jelenléte. 

Jövőképünk nem túl rózsás, mert már most száradnak a tavaink, vagyis az ország vízkészlete apadóban van és az évről évre emelkedő átlaghőmérséklet miatt ez a helyezet csak romlani fog. Ilyen kilátások mellett új atomerőmű blokkot építeni elég abszurd gondolat. Olyan, mintha egy atombombát helyeznénk Paksra, aminek a detonációs idejét az időjárás fogja meghatározni. Fukusima lakói sokat mesélhetnének az időjárás okozta következményekről. 

Paks II. megépítésének költségei a közzétett adatok szerint 3 700 milliárd forintot tesz ki, ezért cserébe 2 400 MW teljesítményt kapunk. A Paksi Atomerőmű nemrég egy sajtótúrát szervezett a hazai áramellátás felét fedező paksi erőműbe, hogy bemutassa az újságíróknak, miért nem történhetne meg a csernobili katasztrófához hasonló esemény Magyarországon. A szakemberek elmondták, hogy a csernobili fajtában grafitot használtak a maghasadás és láncreakció létrehozásához szükséges neutronok lelassítására, a paksi típusban viszont ugyanezt a feladatot víz látja el. Tévedés ne essék, ha leállítják a reaktorokat, attól azok még termelnek hőt, amit el kell vezetni. Nem úgy működik az atomerőmű, mint az autónk motorja, melynél ha elfordítjuk a kulcsot leáll a motor hiába akarják ezt elhitetni az emberekkel. A gondolkodó átlagember agyában azonnal villogni kezd a piros lámpa. Mi történik, ha lecsökken a Duna szintje és nincs elég víz a hűtésre, hiszen 2018-ban 90 cm-re voltunk attól, hogy le kelljen állítani az erőművet? A válasz egyszerű és megrázó. Baj történik. Mégpedig nagy baj. Egy ideig még valószínűleg fenn tudják tartani a biztonságos helyzetet, de további vízcsökkenés esetén csak az ima segíthet, vagy a futás. A futás az átlagember szempontjából csalóka alternatíva, mert mire a riasztás megszólal, nekik már nem lesz idejük semmire. Ennek ellenére erőlteti a fidesz Paks II. megépítését, mert komoly pénzeket tudnak lenyúlni a beruházásra szánt 3 700 milliárd forintból. 

A bolygónk azon országai, ahol nem a múlt századi állapotok visszaállítása dominálja a kormányok gondolkodását, hanem XXI. századiként gondolkodnak, ott XXI. századi technológiákkal elégítik ki országuk energia éhségét. A világ egyre több országában építenek naphőerőműveket, melyeknek nyomába sem érnek az atomerőművek a biztonság szempontjából. Egy 300 MW-os naphőerőmű megépítési költsége 195 milliárd forint. Ha a fidesz kormány által Paks II.-re betervezett 3 700 milliárd összeget naphőerőműre költenénk, akkor 19 db naphőerőművet építhetnénk, mely valóban biztonságos. Ez a 19 erőmű összesen 5 700 MW energiát lenne képes biztosítani a Paks II.-től remélt 2 400 MW-tal szemben. Ráadásul amíg nap van az égen, addig a naphőerőmű energiát ad a szükséges karbantartások mellett úgy, hogy nem kell attól tartani, hogy atomrobbanás pusztítja el az ország nagy részét.

Ahogy a legtöbb háztartásban a nagyobb fényerő és kisebb fogyasztás érdekében lecserélik ledes izzókra a hagyományos izzókat, ugyanúgy le kell cserélni az idejétmúlt veszélyes gondolatokat, ötleteket és kormányokat. Mivel már nem a lovas kocsi a legfőbb közlekedési eszközünk és nem petróleum lámpával világítunk, ideje lenne felnőni a XXI. századi fejlett és környezetbarát gondolkodáshoz, ideje lenne alkalmazni a modern technika költséghatékony vívmányait és nem kéne játszani a magyar emberek biztonságával csak azért, mert pár lelketlen gazember hasznot húz a beruházásból.

Természetesen a naphőerőmű csak egy példa a sok közül. Megfelelő szakemberekkel, egy felelős kormánnyal biztosan talál Magyarország olyan megoldást, amely tényleges biztonsággal termeli számunkra az elektromos energiát.