„Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2023. november 25-ig meghosszabbítsa” – olvasható a csütörtök este kiadott Magyar Közlönyben.
A magyar miniszterelnököt a jog nem érdekli, hiszen megoldotta, hogy rajta semmi nem számonkérhető itthon, mivel a magyar jogrendszer minden ágának vezetője lekötelezettje, hű alattvalója.
Azok után, hogy az elmúlt hetekben a jövő évi büdzsét a köznyelv már rendeleti költségvetésnek nevezte, mert a kormány annak elfogadásával gyakorlatilag kikerüli a parlamentet, most mégis váratlan döntést hozott a kabinet: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerda este közölte az MTI-vel, hogy január közepéig beterjesztik az Országgyűlésnek a költségvetés módosítását.
Magyarország kampányt indított, hogy helyreigazítást csikarjon ki egy sor külföldi sajtóorgánum illetve szakértők, politikusok részéről, mivel úgy véli, hogy azok megalapozatlanul bíráltak egyes, a járvány miatt elhatározott intézkedéseket.
Ugyan a veszélyhelyzet elmúlik, a dolgozók még súlyosabb kizsigerelését lehetővé tévő rabszolgatörvény 2.0 velünk marad, ha az országgyűlés elfogadja (miért ne tenné) Semjén Zsolt kedd éjjel benyújtott törvényjavaslatait. - írja a merce.hu.
Március 30-án fogadta el a parlament a felhatalmazási törvényt. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a veszélyhelyzet ideje alatt?
„Kelet-európaiak vagyunk, a tapasztalataink világosan mutatják, hogy amíg nincs szabad nyilvánosság, addig nincs miért bíznunk a hatalmasok szavában” – mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden.
A veszélyhelyzeti intézkedések nem tarthatnak határozatlan ideig, és a kormányoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat rendszeresen ellenőrizzék. Többek között ez tartalmazza Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének kedden közzétett közleménye.
Nem adhatunk biankócsekket a kormánynak, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát - mondta vasárnapi online sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azon törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a koronavírus-járvány idejére elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól.