h i r d e t é s

FÉLÉVES KORÁRA MÁR CSAK A BABÁK FELE KAP ANYATEJET

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

FÉLÉVES KORÁRA MÁR CSAK A BABÁK FELE KAP ANYATEJET

2016. augusztus 02. - 15:03
0 komment

Bár az első három hónapban tízből kilenc anyuka szoptatja a gyermekét, később ez a szám drasztikusan csökkenni kezd: féléves korukra a csecsemők fele, 1 éves kor felett pedig már csak a babák negyede kap anyatejet, derül ki egy friss hazai iparági kutatásból.[1] 

Pedig a szakértők világszerte a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást, majd (szilárd étellel kiegészítve) annak folytatását javasolják. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása ugyanis különösen fontos: az optimális fejlődés mellett több felnőttkori népbetegség megelőzésében is kulcsszerepet tölt be.

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára: változó összetételének köszönhetően mindig az aktuális igényekhez igazodik, nem terheli meg a baba fejletlen emésztőrendszerét, erősíti az immunrendszert, valamint védelmet nyújt az allergiás megbetegedésekkel és a különböző fertőzésekkel szemben. Bár a WHO (Egészségügyi Világszervezet) egészen féléves korig a kizárólagos szoptatást ajánlja, a 6 hónapos babák körében ez csak minden 4. baba esetében valósul meg.[2]

„Fontos, hogy a születést követően azonnali bőrkontaktus alakuljon ki anya és gyermeke között, és támogassuk az újszülött mellretételét, hiszen az anyatej már az első pillanattól védelmet nyújt a szervezet számára, valamint a szopási ösztön is az élet első 30-40 percében a legerősebb. Az ilyenkor termelődő előtejet a baba első védőoltásának is nevezik, amely a benne lévő tejcukornak köszönhetően az újszülött vércukorszintjét is beállítja. A féléves korig vagy lehetőség szerint ennél is tovább tartó, folyamatos anyatejes táplálás azonban legalább ilyen fontos.”

– hívta fel a figyelmet a szoptatás világhete alkalmából Dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház Perinatális Intenzív Centrumának vezetője.

Mellgyulladás és a tej mennyiségének csökkenése miatt adják fel a legtöbben

A szoptatási hajlandóság csökkenését sokszor fizikai gondok okozzák, amellyel minden harmadik édesanya szembesül. A hazai adatok szerint féléves kor előtt tízből hat anyuka panaszkodik arra, hogy túl kevés a tej, míg a második leggyakoribb probléma a mellgyulladás és a kisebesedett mellbimbó. [1]

A fizikai problémák jelentős része, valamint a helytelen táplálkozásból vagy folyadékbevitelből eredő nehézségek szakértői segítséggel orvosolhatók, de fontos az is, hogy minél kevesebb stressz és társadalmi nyomás nehezedjen azokra az anyukákra, akiknél problémás a szoptatás. Az anyatejes táplálás pótolhatatlan védelmet nyújt a baba számára, és minden cseppje számít. A szoptatás ráadásul az anyukának is számos előnnyel jár: elősegíti a méh összehúzódását, csökkenti a szülés utáni vérzést, segít, hogy az anyuka visszanyerje a várandósság előtti súlyát, és csökkenti a cukorbetegség, a mell- és a petefészekrák, valamint a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.

Az idő előtti hozzátáplálás súlyos következményekkel járhat

A legfrissebb kutatási eredményekből az is kiderül, hogy az anyukák jelentős része (bár a legtöbb esetben tudják, hogy mi lenne a helyes) idő előtt vagy nem megfelelő ételekkel kezdi meg a hozzátáplálást: tízből négy anyuka például 1 éves korban már felnőttek részére szánt ételt is ad a gyermekének.2 Pedig a kizárólagos szoptatás befejezése után különösen fontos folytatni a tejalapú táplálást, a hozzátáplálást pedig a szakértők által javasolt időben és sorrendben kellene elkezdeni.Akár a túl korai vízfogyasztás is káros lehet: míg az anyatej olyan védőréteget képez a belek falán, amely meggátolja a baktériumok és vírusok vérkeringésbe jutását, a víz például lemossa ezt a védelmet.

“A tehéntej 1 éves kor előtti bevezetése sem ajánlott, mert jelentősen több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint, amennyire a babának szüksége van, és az allergiás megbetegedések, valamint a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát is növeli. A tejalapú táplálás (anyatej, vagy annak hiányában tápszer, majd junior gyerekital), illetve összességében az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kiemelt jelentőséggel bír. Olyan felnőttkorban jelentkező népbetegségek előzhetők meg így, mint például az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.”

– foglalta össze Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.
Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

[1] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyukák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutrikomp, 2015
[2] Early Life Nutrition Research, Millward Brown, 2016