Sok, mélyszegénységben élő család inkább éhezik, csak meg tudja adni a végtisztességet elhunyt rokonának, de egy jobb körülmények között élő családnak is felemészti minden nehezen összekuporgatott pénzét egy hirtelen jött haláleset.

A temetkezési vállalkozóknál ott sorakoznak az eltemetetlen hamvak, amikért sosem mentek vissza a hozzátartozók, mert nem tudták volna kifizetni a temetés költségeit.

„Kedden halt meg az apu, pénteken már vitték hamvasztani. Két napig volt a hűtőben, de ezért 30 ezer forintot kellett fizetni. Mondom, úristen! Mikor ezt mondták, akkor még nem volt pénzünk. Másnapra kellett vinnem a 30 ezer forintot – meséli Mohácsi Gyuláné, Kati, aki három hét után temettette el édesapját, mert nem tudta rövidebb idő alatt összeszedni a pénzt.

Kati és férje, Gyula egy kis faluban, Toldon élnek kislányukkal és fiukkal körülbelül havi 70 ezer forintból. Akkor sem volt több a keresetük, amikor Kati édesapja tavaly stroke-t kapott, majd hónapokig gondozták saját otthonukban, de végül egy szövődménybe belehalt.

„Tíz fillérünk nem volt, és akkor ott álltunk, hogy mi lesz. A legelső segítséget az Igazgyöngy Alapítványtól kaptuk, 60 ezer forintot. A testvéremmel beszéltem, hogy hogy legyen, mert én nem bírom anyagilag, ő mondta, hogy hamvasztva legyen” – mondja Kati.

Temetkezés Mohácsiék Fotó: Magócsi Márton Forrás: abcug.hu

Az Igazgyöngy Alapítvány már régóta segítette a Mohácsi családot, a tőlük kapott pénzből ki tudták fizetni a 30 ezer forintos hűtési díjat a kórháznak, de a temetési költségek legnagyobb része még várt rájuk.

Egy koporsós temetés standard ára körülbelül 300 ezer forint, hamvasztás esetén 200 ezer forint. Ez alatt nem igen lehet megúszni.

Egy szolnoki temetkezési vállalkozó szerint gyakran előfordul, hogy az üzletben „esnek össze” a hozzátartozók, amikor meghallják az összeget, amibe a temetés kerül.

Sokszor nem is tudják kifizetni, ezért a hamvakat otthagyják a temetkezési vállalkozónál, majd 1-2 év múlva visszamennek, amikor már sikerült összegyűjteni rá a pénzt.

A temetkezési vállalkozó azt is elmeséli, hogy néha elfelejtenek visszajönni a rokonok. Egy fél szekrénynyi hamv van az üzletben, amelyekért sosem jöttek vissza.

Minden önkormányzat köztemetést biztosít egy bizonyos bérminimum alatt, amelynek összege önkormányzatonként eltér. Például Zuglóban az egy főre jutó 42 500 forintos jövedelem alatt jár a köztemetés.

Mégsem veszik sokan igénybe. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója szerint, ha valakinek még kenyérre is alig jut, akkor sem veszi igénybe a köztemetést, és ez nem valamiféle kivagyiság miatt van, hanem azért, mert a köztemetés nem érzik méltónak a szerettükhöz. A család nélküli embereket temetik el így.

Már régóta foglalkozunk szegényekkel, amikor először idejöttünk, akkor nem értettük, hogy miért kell bevállalni erőn felül is ezeket a költségeket, 250-300 ezer forintokat.

Amikor az első ilyen köztemetés volt, akkor értettük meg.

Az a nagyon egyszerű furnér koporsó, amibe beleteszik őket, az a szertartás nélküli elhantolás, egyszerűen annyira méltatlan, hogy ahol van hozzátartozó, ott ők ezt nem tudják elfogadni

– mondja L. Ritók.
A koporsó, a sírkő és a koszorúk mérete a cigány családoknál különösen fontos kérdés, mert ez sokat számít abban, hogy hogyan tudnak gyászolni, hogyan tudják elengedni a halottat.

Kati édesapjának urnahelye. Fotó: Magócsi Márton Forrás: abcug.hu

Katiéknál sajnos ez nem lehetett szempont, mert a koporsós temetést hiába szerették volna, sehogy sem jött volna rá össze a pénz. Koporsós temetésnél nemcsak a koporsó ára nyomja meg az összeget, hanem az is, hogy a sírhelyet 25 évre kell megváltani, míg az urnahelyet csak 10 évre,  jóval kisebb összegért.

Kati édesapjának halála után még megjött a százezer forintos nyugdíja, amit Kati és Gyula az utolsó forintig belerakott a temetésbe, de még mindig nem volt elég az összeg.

Ha szégyen, ha nem, a hamvait elhoztuk a temetkezési vállalkozóhoz. Mondtam, hogy még várni kell, mert még nem tudjuk kifizetni. Azt mondták, hogy az a szerencse, hogy nem koporsós temetés van, hanem hamvasztás, mert kicsi helyen elfér.

Hátul tárolták szegényt a koporsók mellett egy kis cserépedényben, szörnyű volt látni

– fogalmaz Kati szomorúan.

A temetéshez szükséges maradék összeget Kati Franciaországban élő testvére hozta, de ő csak három héttel az apa halála után érkezett meg, a hamvak két hétig álltak a temetkezési vállalkozónál. Katiék szerettek volna polgári szertartást, de amikor felhívták a búcsúztatót, akkor kiderült, hogy csak maga a búcsúztatás kerülne 15 ezer forintba plusz 5 ezer a kiszállási díj.

Kati végül fájdalmasan, de lemondott a szertartásról, és végül csak úgy temették el, hogy a testvéreivel kimentek a temetőbe és megnézték, ahogy a temetői munkás behelyezi az urnafalba a hamvakat.

A puritán körülmények ellenére is 250 ezer forintra jött ki a temetés végösszege. Az Igazgyöngytől kapott kölcsönt azóta sem tudták visszafizetni, de mindenképpen szeretnék, mert nagyon hálásak érte.

Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke, Horváth József szerint egy temetés mindig komoly anyagi megterhelést jelent a családnak, noha az európai országokhoz képest nálunk viszonylag alacsonyak az árak.

Több uniós országban a hozzátartozók alanyi jogon temetési hozzájárulásban részesülnek az államtól, ami részben vagy döntően fedezi a költségeket. Az elnök szerint a gondot az okozza, hogy Magyarországon hiányoznak azok a technikák, amelyek felkészítenék a családokat erre a kiadásra.

A nyugat-európai országokban már több mint száz éve része az életnek, hogy rendszeresen temetési biztosítást fizetnek az emberek, így, ha temetésre kerül a sor, akkor azt a biztosító állja. Horváth József azonban úgy látja, hogy nálunk az emberek túl későn kezdenek a temetésükre gyűjteni, ezért vagy összejön a pénz addig vagy nem.

Monoron, a Tabán lakótelepen még nem volt olyan, aki ne fordult volna az ott működő Máltai Szeretetszolgálathoz, hogy segítsenek a halottaikat eltemetni. A szolgálatnál dolgozó Joli azt mondja, hogy itt a költségeket még megterhelik a temetkezéshez kapcsolódó cigány hagyományok, például a virrasztás, amelyből az ott lakók nem akarnak engedni.

Az itt lakók közmunkából és segélyekből élnek napról napra, de náluk sem jöhet szóba a köztemetés, mert az puritán és kegyetlen.

„A köztemetés itt nagyon ritka, mert szégyellik az emberek, mert akinek köztemetése van, annak nem olyan a koporsója. Itt sajnos az emberek megszólják a másikat. Szégyen, ha valaki köztemetést kér” – meséli Joli.

Banki kölcsön sem jöhetne szóba, hiszen ha még adnának is a bankok hitelt, akkor sem tudnák fizetni a törlesztő részletet.

Joli elkísér minket Raffael Máriához, aki hat árván maradt unokáját neveli. Máriát különösen nagy csapás érte, egy hónapban hárman is meghaltak a családban: először a férje, aztán a testvére, majd a sógora. A férje és a testvére is hosszan tartó betegség után hunyt el, a sógora viszont hirtelen, ezért egyáltalán nem tudták magukat anyagilag összeszedni az első két halál után.

Mária két unokájával Fotó: Magócsi Márton Forrás: abcug.hu

Az első temetés költsége körülbelül 500 ezer forintra rúgott, ugyanis semmiképpen nem akartak hamvasztást, nincs is benne a roma hagyományokban. Két hétig virrasztottak mire összegyűlt annyi pénz, hogy meg tudják tartani a szertartást.

A három temetés együttesen több mint egymillióra jött ki, amit Mária az árvák után kapott segélyből nem tudott volna kifizetni, ezért ismerősöktől kapott kölcsön. Ezeket hosszú időn keresztül fizette vissza, mert köztemetésről hallani sem akart.

Nem akartuk, hogy az önkormányzat temesse el.

Egy kutyát nem temetnek el úgy.

Mindegy, hogy hónapokig fizetjük a kölcsönt, de legalább a tisztességet megadjuk rendesen. Inkább megvonom a gyerekek szájától, csak a tiszteletet megadjam, mert annyit megérdemel az, aki elhunyt

– magyarázza Mária.

Joli szerint ez a vélekedés általános a Tabánban, inkább az utolsót is odaadják, de a halottjaikat nagy tiszteletben tartják. Amikor arról kérdezzük Máriát, hogy vajon lesz-e valamikor pénze arra, hogy sírkövet tetessen a sírokra, akkor csak szomorúan ingatja a fejét.

Nem kell ahhoz mélyszegénységben élni, hogy egy temetés felőrölje az embert anyagilag. Badzsó Istvánné Angéla férjével havi 250-300 ezer forintból élnek meg, és négy gyereket nevelnek. Még ez sem tűnik biztos megélhetésnek, de Angéla és férje rengeteg plusz munkát vállal, emelett ruhaadományokat is rendszeresen kapnak, ezért a mindennapi megélhetésükhöz elég a kettejük keresete.

A lakásuk nagyon pici, mindössze 30 négyzetméter, ezért szerették volna megvásárolni a mellettük lévő önkormányzati lakást, hogy a kettőt egybenyithassák. Négy éven keresztül folyamatosan megtakarítottak, nagyon szűken éltek, amelynek a gyümölcse 950 ezernyi spórolt pénz lett.

Aztán három hónap alatt ketten is meghaltak a családban, ami gyakorlatilag az összes félretett pénzüket felemésztette.

A sírkőre sokszor csak a temetés után jóval jön össze a pénz, de a sírt addig is szépen gondozzák | Fotó: Magócsi Márton Forrás:abcug.hu

Először Angéla nagynénje hunyt el, ezt egy hosszas betegeskedés előzte meg, ami felőrölte az egész családi kasszát.

„A nagynéném betegsége elképesztően megterhelte a családot, a rengeteg utazás, a gyógyszerek, a kezelés. A végére már olyan szinten kiapadt az összcsaládi kassza, hogy már nem igazán volt temetésre pénz. Akkor a mi saját megtakarított pénzünkből fizettük ki a teljes költséget” – mondja Angéla.

Ez 650 ezer forint volt, csaknem a teljes megtakarított pénzük. A nagynéninél azért nem jött szóba a hamvasztás, mert világéletében klausztrofóbiája volt, ezért nem akarták bezárni egy picike urnába a hamvait. Angéla sajnos tisztában volt azzal, hogy mennyire drágák a temetések, mert tíz évvel ezelőtt, amikor meghalt az édesanyja, akkor még egy gyorskölcsönt is fel kellett vennie.

Alig telt el egy kis idő, váratlanul elhunyt Angéla férjének nagybátya. Erre a temetésre is a család dobta össze a pénzt, mindenki beleadott annyit, amennyit tudott. Ez a temetés már csak 270 ezer forintra jött ki, mert a temetkezési vállalkozó szívességből ingyen elkészítette nekik a koporsót. Ez óriási könnyebbség volt.

abcug.hu