A tervek szerint jövő hét kedden ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), és ekkor megkezdődnek a hivatalos tárgylások a minimálbérről – mondta el lapunknak Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Ennél többet azonban nem árult el a kormányzati tervekről, így arról sem, hogy egy vagy több lépcsőben tervezik-e 200 ezer forintra emelni a legkisebb bért. Hiába szegezték neki ezt a kérdést a Munkástanácsok Országos Szövetsége témában rendezett keddi konferenciáján is, az államtitkár csak annyit mondott: a nemzeti konzultáció eredménye alapján most jelentős emelkedés várható. 

Az Orbán Viktor miniszerelnök által nyár elején belengetett, majd nemzeti konzultációra bocsátott 200 ezres minimálbér ötletét a válaszadók 94 százaléka támogatta. Bodó Sándor szerint ez „olyan felhatalmazás, ami alapján egyértelműnek látszik a cél, az odavezető út ugyanakkor még kissé szikrázik”, de biztos benne, hogy meg fognak tudni állapodni. Úgy tudjuk, a kormány november végéig szeretné tető alá hozni a minimálbér-megállapodást. A konferencián résztvevő munkáltatói szervezetek, szakszervezetek és közgazdászok hozzászólásai alapján abban valóban egyetértés van, hogy szükséges a jelentős lemaradásban lévő magyar minimálbér felzárkóztatása. A feltételekről, az ütemezésről, illetve a következményekről ugyanakkor valószínűleg még parázs viták fognak folyni az elkövetkező hónapokban.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt mondta: a „kiszámítható és elsimított növekedés” érdekében a kétlépcsős emelést támogatná. Ha jövő január 1-jétől nőne 200 ezer forintra a minimálbér, akkor a mintegy 20 százalékos emeléshez legalább 5 százalékkal csökkenteni kellene a munkáltatói járulékokat. Ráadásul a minimálbérnél többet keresők is hasonló arányú bérköveteléssel fognak előállni, 500-600 ezer forintig a 20 százalékos növelés lesz az irányadó. "A cégek ugyanis nem tehetik meg, hogy a takarítónőnek 20 százalékkal, a szakmunkát elvégzőknek pedig csak 5 százalékkal emelik a fizetését" – fogalmazott Rolek Ferenc. Ezt viszont a vállalkozások nehezen fogják tudni egyik napról a másikra kigazdálkodni, pláne, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek még mindig a padlón vannak a járvány miatt. Az MGYOSZ alelnöke szerint ezért az ágazati bértámogatási programokat is folytatni kell.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is úgy vélte: egy középtávú bérfelzárkózási programot kell készíteni, mert a 20-25 százalékos béremelések "sokkot okoznak" a munkaerőpiacon. Szerinte azonban az elmúlt években már nagyobb léptékben kellett volna emelni a minimálbért, ennek elmaradása miatt most viszont már egy lépésben kell elérni a 200 ezer forintot. A cél, hogy az átlagkereset felét tegye ki a minimálbér, de ettől még a 200 ezer forint is messze van. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ezt a bért ki is fizessék a cégek, ne pedig 6 órára jelentsék be az addig 8 órában foglalkoztatott dolgozókat, ezért a munkaügyi ellenőrzéseket is erősíteni kell – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Palkovics Imre, a Munkácstanácsok elnöke szintén az egylépcsős emelés mellett érvelt, mondván: éveken át nem sikerült úgy megemelni a béreket, hogy felzárkózzunk. Szerinte egy korszakhatárt jelentett 2018-ban, amikor a minimálbér nettó értéke elérte a létminimumot, ez a cél évtizedeken keresztül nem valósult meg. A magyar minimálbér ugyanakkor nominálisan és vásárlőerőt tekintve is le van maradva a visegrádi országokétól; a román fizetések is felzárkóztak. A magyar gazdaság eközben olyan eredményeket produkál, amelyből az átlag munkavállalók is szeretnék kivenni a részüket – fogalmazott. (nepszava.hu)