A XVIII. kerületi önkormányzat január 1-jétől új adónemet vezetne be: légiutas-adóval terhelné a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló magánszemélyeket – kivéve a 18 év alattiakat és a kerületi lakosokat – utazásonként ezer forinttal. A döntést többek között az inflációval és az energiaárak emelkedésével indokolja, de azt is felhozza érvként, hogy a kerület egyes részein a lakosság ki van téve a légiközlekedés okozta zaj- és környezetszennyezésnek (ez egyébként eddig is így volt).

A rendalkotással kapcsolatos vita során Kőrös Péter alpolgármester azt állította, a Pénzügyminisztériumban történt szakértői egyeztetés az ügyben, és nem találtak kivetnivalót – ezt a tárca nem erősítette meg a Világgazdaság megkeresésére. Kőrös emellett azt is mondta, hogy a kettős adóztatás nem valósul meg, mert az extraprofitadó alanya a légitársaság, a légiutasadó esetében pedig a magánszemély. Az adót az első verzió szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek kellene beszednie, a képviselő-testület ülésén ezt azzal indokolták, hogy az idegenforgalmi adót is a szállodának fizeti be a vendég.

Nem volt még Magyarországon ilyen jellegű helyi adó, ezért nem is gondolom, ma van olyan szakember a Kormányhivatalnál, az Önkormányzatnál vagy a Pénzügyminisztériumnál, aki nyakát merné arra tenni, hogy egy ilyen nóvumban nem lesz olyan hiba, intézkedés vagy rendelkezés, amit egy kúriai vizsgálatnál úgy találnak, hogy nem felel meg a hatályos jogszabályoknak

– mondta a jegyzőkönyv szerint dr. Kóródi-Juhász Zsolt főosztályvezető. Kőrös Péter hozzátette: a teljesen új területen nevezhetik magukat úttörőknek is.

A szerdai ülés előtt az alpolgármester előterjesztésében azt is írja, széles körű egyeztetéseket folytattak le valamennyi földi kiszolgáló képviselőjével, akik korábban egyeztették a jogszabály szövegét a légifuvarozókkal. A politikus szerint a földi kiszolgálók javaslatokat fogalmaztak meg a „finomhangolás érdekében”, mert ebben a formában ellehetetlenítheti az adórendelet a tevékenységük ellátását. A tervezet éppen ezért a második verziójában már azt tartalmazza, hogy bevonja az adó beszedésébe a légifuvarozó társaságokat, mert „ők találkoznak először az utasokkal”. A dokumentum egyetemleges felelősséget határoz meg az adó beszedésére és befizetésére kötelezettek között, a készítők szerint ez elősegít, hogy az érintettek „érdekeltek legyenek az adóbeszedésben”.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere a VG-nek rávilágított, bizonyos kivételekkel az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. 

„Nyilván mindenkinek beugorhat a légitársaságok extraprofitadója. Kérdés, hogy az intézkedés szabályozott közteher-e? Véleményem szerint nem, mivel ezt rendeletben szabályozták” – mondta a szakértő, aki azt is felvetette kérdésként, az önkormányzat rendeletben megállapíthat-e kötelezettséget a földi kiszolgálást végző gazdasági szervezet adóbeszedésére.

Erre a válasz véleménye szerint az, hogy nem, és bár az önkormányzat más módon beszedhetné az adót, azokban az esetekben „többe kerülne a leves, mint a hús”.

Mivel erre egyelőre semmilyen tiltó szabály sem vonatkozik, 2023. január 1-jétől nincs akadálya új települési adónak – jelentette ki Pálffy Miklós, aki igennel felelt arra a kérdésünkre, hogy jogszerű lehet-e az önkormányzat által kijelölt kivételi kör. Csakhogy a szektorra rálátó forrásunk azt mondta a Világgazdaságnak, teljesen életszerűtlen, hogy utasonként ellenőrizzék, rendelkezik-e XVIII. kerületi lakcímmel, hiszen lakcímkártyát a repülőjegy vásárlása során és az utazás előtt sem kérnek soha… (vg.hu)