A módosítást széleskörű társadalmi egyeztetés és magas színvonalú szakmai előkészítő munka előzte meg, ezért a 2014-ben kiadott új szemléletű szabályzat 2019-ben befejezett módosítása nyomán egy korszerű, a tűzmegelőzést és a biztonságot erősítő, széles körben elfogadott norma állt össze.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) felülvizsgálatának célja egyrészt az eddigi alkalmazása során összegyűlt tapasztalatok érvényre juttatása, másrészt a konkrét követelmények és megoldások arányának további, jelentős mértékű csökkentése volt. A szabálygyűjtemény felülvizsgálatában a katasztrófavédelem hatósági szakterülete mellett harmincegy szakmai szervezet vett részt, fontos szempont volt ugyanis a minél szélesebb körű szakmai konszenzus megteremtése. Az OTSZ egészére, elveire vonatkozó első körös vélemények egyértelművé tették, hogy a jogszabály alapkoncepcióján, struktúráján nem kell változtatni.

A módosítás előkészítésébe bevont szervezetek második körben már normaszövegszerű, konkrét javaslataikat fogalmazták meg. A javaslatok értékelése és feldolgozása után, október végéig a munkacsoportok elkészítették a jogszabály módosításának tervezetét. A szövegtervezet összeállítása és véglegesítése után a közigazgatási egyeztetést az uniós notifikációs eljárás követte, amely 2019. június 17-ig tartott. Annak során az uniós tagállamok nem tettek észrevételt.

A módosított rendelkezések 2020. január 22-én lépnek hatályba, a BM OKF az utolsó negyedévben a jogalkalmazók számára több felkészítő munkaműhelyt szervez.

Az öt évvel ezelőtt hatályba lépett szabályzattal párhuzamosan hozzáférhetővé tett tűzvédelmi műszaki irányelvek át-, illetve kidolgozása tavaly év végén megindult és jelenleg is tart, a tizenkét meglévő irányelv áttekintése és bővítése mellett két új is készül, a kockázati osztályba sorolás és a robbanás elleni védelem témakörében.

Az OTSZ hatályba lépéséig ezek a tűzvédelmi műszaki irányelvek megjelennek a BM OKF honlapján. A jelenleg publikus, összesen nagyjából nyolcszázharminc oldalt kitevő tizenkét irányelv hiánypótló: amellett, hogy segítik a tervezést, tűzvédelmi szakirodalomnak is tekinthetőek, hiszen az érintett szakterületek képviselői által elfogadott műszaki megoldásokat és módszereket részletesen, magyarázattal ellátva ismertetik, jó és rossz példákat egyaránt bemutatnak.

Az OTSZ módosítások rövid ismertetője BM OKF Budapest, 2019. július 29.

A következőkben a változások rövid ismertetőjét foglaltuk össze:

Eltérési engedélyezések tapasztalatai

A gyakran előforduló eltérési engedélyezési eljárásokkal összefüggésben meg kellett vizsgálni az érintett jogszabályi rendelkezéseket, azok szakmai indokoltságát. Az értékelés alapján módosult a tűzjelző és a tűzoltó berendezések létesítési kötelezettségét előíró 14-es melléklet táblázata, amely pontosítja az erőművi helyiségek, a zárt konténeres üzemanyagtöltő állomások és a nagykonyhai készülékek esetében a létesítési kötelezettséget. A füstmentes lépcsőház és környezetének kialakítása, így elsősorban a kapcsolódó helyiségek közötti elválasztás előteres lépcsőháznál, vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház esetében a lépcsőház légtere és a közeli ablakok, ajtók közelsége szintén számos esetben volt eltérési engedélyezés tárgya, emiatt ennek differenciáltabb megközelítése indokolt.

Fogalmak pontosítása

A hatósági szakemberek és az ügyfelek visszajelzése alapján pontosították az OTSZ szerinti fogalom-meghatározásokat, emellett új, a rendelet értelmezését, alkalmazását megkönnyítő fogalmak is bekerültek a módosított előírásba. Ilyen például a lábazat fogalmának a Magyar Építész Kamara által javasolt, méretet tartalmazó meghatározása, amely egyértelműsíti a homlokzati hőszigetelések alkalmazhatóságát. A szöveg tartalmazza a robbanás elleni védelemmel kapcsolatos kifejezéseket, egyebek mellett a robbanásveszélyes tér, robbanásveszélyes térfogat, és robbanásveszélyes helyiség meghatározását. A kiürítés témaköréhez kapcsolódóan a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv több fogalmat tartalmaz, amelynek OTSZ-be helyezését a jogszabály egyszerűbb értelmezése tette indokolttá.

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

A tűzveszélyességi osztályba sorolás és az uniós veszélyességi kategóriák (ún. CLP-rendelet) egymáshoz közelítése számos szakmai és jogi kérdést vetett fel, sok egyeztetést igényelt az éghető folyadékoknak a három tűzveszélyességi osztályhoz való hozzárendelése. Ezek során a hazai, lobbanási és üzemi hőmérsékleten alapuló, évtizedek óta alkalmazott, és a vegyipar által is megfelelőnek tartott besorolást kellett összhangba hozni az uniós, eltérő hőmérsékleti értékekhez kötött kategóriákkal. Kompromisszumos megoldás született a tűzveszélyességi fokozat feltüntetésével kapcsolatban is, a jogalkotó figyelembe vette a jelölés és a CLP szerinti jelölések közötti összefüggéseket, igyekezett elkerülni a párhuzamos vagy megtévesztő információtartalmakat, valamint tekintettel volt arra is, hogy a jelölés milyen információt nyújt a beavatkozó tűzoltóegységeknek.

Robbanás elleni védelem

A katasztrófavédelem módosításon dolgozó szakterülete és a szakmai szervezetek egyetértettek abban, hogy a robbanás elleni védelem markánsabban jelenjen meg a követelményrendszerben. Az alapvető – a robbanásveszélyes állapot kialakulását megelőző, a robbanást vagy hatásait
 
korlátozó – követelményeken kívül külön szabályok tartalmazzák a robbanásveszélyes tér, illetve robbanásveszélyes helyiség esetében betartandó létesítési, valamint (részben meglévő) használati elvárásokat. A robbanás elleni védelemhez kapcsolódó műszaki megoldásokat külön tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza majd. A szabályozási koncepciónak megfelelően a rendeletből a hasadó, hasadó-nyíló felületekre vonatkozó rendelkezések átkerülnek az új irányelvbe, ugyanis ez a fejezet a robbanásvédelem egyik részterületéhez kapcsolódó megoldásokat ismertet. E fejezet helyébe lép a robbanásvédelemről szóló szövegrész.

Tűzterjedés elleni védelem

Számos szakmai szervezet részéről érkezett javaslat a megengedett legnagyobb tűzszakaszméret módosítására (növelésére). Tekintettel arra, hogy a tűzszakaszolás az építészeti tűzvédelem egyik lényegi eleme, a tűzszakaszméretek növelése csak korlátozottan, a körülmények és a tűzeseti tapasztalatok átfogó értékelését követően kerülhet a jogszabály módosításai közé. Az előkészítés során a szakértők figyelembe vették a notifikációs eljárások keretében megkapott szabályozás-tervezetekben és külföldi szabályozásokban szereplő tűzszakaszméreteket. A szigorúbb hazai szabályozás megtartását a tűzesetek tapasztalatai indokolják. Ugyancsak a külföldi szabályozási és gyakorlati példák, továbbá a tűzeseti tapasztalatok figyelembevételével vizsgálták felül a homlokzati tűzterjedés elleni védelem követelményeit, ez magába foglalja az éghető homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásával kapcsolatos elvárásokat, a homlokzati tűzterjedési gát vagy parapet nélküli homlokzati kialakításra vonatkozó elvárásokat, továbbá a légréses homlokzatok esetében indokolt követelményeket. A megfelelő követelmények kidolgozásának fontosságát indokolja, hogy jelentős számban folynak felújítási munkálatok a korszerű, szigorodó energetikai elvárásokkal összhangban.

Ipari rendeltetés követelményrendszere

Az önálló ipari fejezet elkészítéséhez kevés konkrét normaszövegszerű javaslat érkezett. A munkacsoport a javaslatok figyelembevételével keretjellegű előírásokat dolgozott ki, tekintettel az érintett rendeltetések, technológiák, anyagok sokféleségére, az eltérő veszélyeztetettségre, tűzvédelmet befolyásoló körülményekre. A módosítás igazodik a hatályos tűzvédelmi szabályzattal megkezdett, a tervezői felelősséget hangsúlyozó szemléletváltáshoz: a technológiát és annak tűzveszélyességét ismerő tervezőre bízza több olyan kérdés eldöntését, amelyeket a jogszabályban a különböző technológiák esetében nem lehet tételesen megfogalmazni, az a gyakorlatban számos eltérési engedélyt generálna. Ilyen például a szabadtéri technológiai rendszerek esetében a tűzterjedésgátlás helyének technológiába illeszthető megállapítása.

Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések

A beépített tűzvédelmi berendezések létesítési kötelezettségét tartalmazó 14. melléklet táblázata pontosítja az érintett rendeltetések megnevezését és a kötelezettség feltételrendszerét. A pontosítással elérhető, hogy egyes, más jogszabály által is szabályozott rendeltetések esetében a megnevezés változtatása (pl. a családi napközi helyett a hatályos tűzvédelmi követelmények által nem szabályozott családi bölcsőde bevezetése) esetén az OTSZ előírásai továbbra is érvényesíthetőek maradjanak. A pontosítás érinti a rendeltetésfüggő előírásokat és a tűzszakaszméretet tartalmazó táblázatban feltüntetett rendeltetéseket is. A kapcsolódó tűzvédelmi műszaki irányelv egyes rendelkezései átkerültek a normaszövegbe, ennek eredményeképpen egyértelműbbé válnak például a tűzjelző berendezés részegységeinek elhelyezésére vonatkozó elvárások. A jogalkotó pontosította a teljeskörű védelemmel összefüggő követelményt is (ennek elsősorban a meglévő épületeket érintő átalakításnál van jelentősége), továbbá a vezetékek tűzhatás elleni védettségének követelményét.

Építményszerkezeti követelmények

Az építményszerkezeti követelményeket tartalmazó táblázat pontosítja az érintett szerkezetek körét, megnevezését, a hozzárendelt kritériumot, valamint az elvárt tűzállósági teljesítményt és tűzvédelmi osztályt. Ez érinteni fogja például a tetőfödémeket és tetőszerkezeteket, amelyek differenciáltabb megközelítését a tönkremenetel módja és a szerkezeti felépítés, rétegrend közötti összefüggések teszik indokolttá. Több esetben merült fel kérdésként a rendelet által nem szabályozott előtetők, színnek nem minősülő nyitott térlefedések kialakítása, ezért e szerkezetek feltételrendszere beépült a jogszabályba. A szakértők felülvizsgálták a szerkezeti követelmény nélkül létesíthető épületek körét, és kidolgozták a lehetséges bővítést. Több külföldi szabályozás lehetőséget ad a tűzállósági követelmények csökkentésére abban az esetben, ha az épület teljes területét beépített tűzoltó berendezés védi. Ennek bevezetése megtörtént, amelynek során figyelembe kellett venni a tűzoltó-berendezés üzembiztonságát, az érintett rendeltetéseket.

Tűzoltóegységek beavatkozását biztosító követelmények

A beavatkozás feltételrendszerének felülvizsgálata a többi között kiterjedt a homlokzati mentési pontok alkalmazására, indokoltságára, a mentés végrehajthatóságára. Felülvizsgálták a tűzoltósági kulcsszéf létesítésének kötelezettségét is: a normaszövegben az jelenik meg követelményként, hogy a tűzoltóegységek roncsolásmentesen tudjanak adott helyre bejutni, a kulcsszéf alkalmazásának lehetőségét ennek egyik lehetséges megoldásaként a kapcsolódó tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza majd.