Még a "görögtűz" sem égette meg a magyar állampapírpiacot – állítja az ÁKK vezérigazgató-helyettese

Az ez évi állampapír-kibocsátások és a központi kormányzat adóssága az eredeti, az elmúlt év decemberében közzétett éves finanszírozási tervnek megfelelően alakul, nyugodt viszonyok jellemzik a belföldi állampapírpiacot - írja a magyarhírlap.

Nem látszik olyan tényező, amely megkérdőjelezhetné az adósságcsökkentési cél megvalósítását - jelentette ki a lapunknak adott interjúban Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese annak apropóján, hogy forintban „mérve” az eddigi legnagyobb adósságszámot mutatta ki az ÁKK ezen a héten. A szakember kitért arra is: a belföldi és a forintban történő finanszírozás a cél, vagyis a jövő évben esedékes 5,5 milliárd euró összegű devizalejárat visszafizetése döntően forintkibocsátásokból valósul meg. 

- Friss számaik alapján soha nem látott mértékűre duzzadt a magyar adósság. Mi áll a háttérben, egyáltalán: teljesülhet-e így a 2015-ös adósságcél?

- Valóban 25 ezer milliárd forint fölé emelkedett az elmúlt hét végén az Államadósság Kezelő-központ (ÁKK) által közzétett heti adósságadat, azaz az elmúlt év végéhez képest több mint ezermilliárd forinttal emelkedett a központi kormányzat adóssága. Forintban mérve valóban ez az eddigi legnagyobb adósságszám. Ebből azonban nem lehet és nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni! 

- A szám mégis döbbenetes! 

- Először is figyelembe kell venni azt az összefüggést, hogy ha az Országgyűlés hiánnyal fogadja el az éves költségvetést, akkor forintban mérve az államadósság szükségképpen növekszik. Ha többet költünk, mint amennyi jövedelmünk, bevételünk van, akkor a bevételekkel nem fedezett állami kiadások forrását hitelfelvétellel vagy állampapír-kibocsátással kell előteremteni. Ebből következően deficit esetén forintban mérve az államadósság szükségképpen évről évre emelkedik. Másodszor, az éven belüli adósságnövekedés mértéke időről időre jelentősen meghaladja az éves emelkedést, mivel a viszonylag egyenletesen megvalósított kibocsátások és a koncentráltan jelentkező nagyobb összegű lejáratok időben jelentősen eltérő nettó kibocsátási összeget és adósságalakulást eredményeznek. 

- Közérthetőbben? 

- Egy-egy nagyobb kötvénylejárat előtt mindig megnő az adósság, a visszafizetés után pedig lecsökken. Így lesz ez majd várhatóan a jövő héten is, amikor szerdán egy nagyobb, 210 milliárd forintos diszkontkincstárjegy-sorozat visszafizetése válik esedékessé.

- Akkor is: mi lesz így az adósságcsökkentési céllal? 

- Az adósságcsökkentési célt a GDP-hez mért arányt tekintve célszerű és kell megvalósítani. Az államadósság GDP-hez mért alakulását tekintve viszont év közben voltak a mostaninál jóval magasabb adósságráták is az elmúlt években. A múlt heti adósságszám a számított GDP-hez képest 77 százalék volt, míg pél­dául 2014. április végén 80,9 százalékos volt az arány, amely aztán az év végére hat százalékponttal mérséklődött. Az ez évi állampapír-kibocsátások és a központi kormányzat adóssága az eredeti, az elmúlt év decemberében közzétett éves finanszírozási tervnek megfelelően alakulnak, nyugodt viszonyok jellemzik a belföldi állampapírpiacot, nem látszik olyan tényező, amely megkérdőjelezhetné az adósságcsökkentési cél megvalósítását.

- A „görögtűz” a forintot is megperzselte. Hogyan hat az adósságállomány alakulására a hónapok óta gyenge forint?

- Az államadósság valamivel több mint egyharmada devizában áll fenn. Ezért ha gyengül a forint, akkor a devizaelemek átárazódása miatt az adósság forintban számított értéke nő, ha erősödik, akkor természetesen csökken. Az elmúlt év végén megközelítette a 315 forintot az euró árfolyama. Ha ennél erősebb lesz a forint az év hátralévő részében és különösen az év végén, akkor jelentősebb, százalékpontokban mérhető adósságráta-csökkenés következhet be, ha ennél gyengébb, akkor nagyjából csak az elmúlt évihez hasonló, néhány tized-százalékpontos lehet a mérséklődés.

- Miként vizsgázott a görög fejlemények hatására a magyar állampapírpiac?

- Csak nagyon rövid ideig és viszonylag kismértékben megemelkedtek a hosszabb futamidejű, három–tizenöt éves állampapírok hozamai, követve ebben a nemzetközi trendet. Rövid időn belül azonban megindult a hozamkorrekció, és például ismét rendkívül kedvező szintre, négy százalék alá mérséklődött a tízéves államkötvények hozama. A görög hatásnál fontosabb fejlemény volt, hogy a külföldi befektetők idén jelentősen, az elmúlt év végéhez képest több mint 400 milliárd forint értékben csökkentették forintállampapír-állományukat. A külföldiek eladási szándéka azonban stabil belföldi kereslettel találkozott, így az nem befolyásolta érdemben az állampapírhozamok alakulását. Azt egyfelől a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési politikája, másfelől a nemzetközi folyamatok határozták meg döntő mértékben.

- Mi a helyzet a Templetonnal, hazánk egyik legnagyobb finnan­szí­rozójával? A hírek szerint jelentős pénzt vont ki magyar befektetéseiből!

- Egyelőre csak az első negyedéves adatok állnak ez ügyben rendelkezésre. Ezek alapján a Templeton által kezelt alapokban a magyar devizakötvények állománya közel 250 millió amerikai dollárral (tegnapi árfolyamon számolva 69 milliárd forinttal), a forintállampapíroké 128 milliárd forinttal mérséklődött. Az eladásokat egyértelműen kényszer, az alapokból történt pénzkivonás eredményezte. Az amerikai kamatvárakozások és az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt ugyanis nagy mennyiségben váltottak vissza Templeton befektetési jegyeket a befektetők, aminek következtében a Templeton-alapok kénytelenek voltak az általuk megvásárolt eszközök egy részétől, köztük magyar állampapíroktól is megválni.

- Milyen a pozíciója jelenleg a magyar adósságnak, milyen a „helyezésünk” uniós viszonylatban?

- A magyar államadósság GDP-hez mért aránya 76,9 százalék volt az elmúlt év végén. Ez a mérték az Európai Unió 87 százalékos és még inkább az Európai Monetáris Unió 92 százalékos átlagos adósságrátájához képest egyértelműen kedvező, önmagunkhoz és a hasonló fejlettségű és helyzetű országokhoz képest viszont magas. (Így például Szlovákiáé 53,6 százalék, Romániáé 39,8 százalék.) A képet viszont egyértelműen pozitívvá árnyalja az a fejlemény, hogy az uniós tagországok többségével ellentétben a magyar államadósság GDP-hez mért aránya 2011 óta csökken. Tovább javítja a helyzetet, hogy a ráta csökkenése javuló szerkezetben, ezen belül is elsősorban a forint és a belföldi finanszírozás részarányának emelkedése mellett következik be. 

- Folyamatosan azt kommunikálják, hogy csökkennie kell a kitettségnek. Nem mindegy, ki finanszírozza a magyar adósságot? Nem a teljesítmény számít? 

- Minden adósságkezelő álma, ha döntően belföldiek és saját devizában - esetünkben forintban - finanszírozzák az államadósságot. Az árfolyamkockázat veszélyeiről - sajnálatos módon - manapság nem szükséges hosszan beszélni. A belföldi finanszírozás egyik előnye ugyanakkor az, hogy lényegesen kisebb így az adósságmegújítás kockázata, vagy másképpen nagyobb a finanszírozás biztonsága. A belföldi befektetőket kevésbé befolyásolják a nemzetközi fejlemények, köztük például az amerikai kamatemelési várakozás, mint a külföldieket. Még a belföldieken belül is a legmegbízhatóbb befektetők a lakosság, a kisbefektetők, akik teljesen más logika szerint működnek a pénz- és tőkepiacon, mint a professzionális pénzügyi szereplők. Kamatemelkedési szakaszban pél­dául a nagybefektetők nagyobbrészt kivárnak, elhalasztják vásárlásaikat, a kisbefektetők viszont lelkesen fogadják a magasabb kamatokat, és azonnal vásárolni kezdenek. A másik fontos érv a belföldi finanszírozás mellett, hogy így a kifizetett kamat belföldön marad, és nagy valószínűséggel itt is lesz felhasználva, vagyis az országot gyarapítja, akár fogyasztás, beruházás, akár megtakarítás lesz belőle. 

- Miként alakul a devizahányad az adósságállományon belül? 

- A devizarészarány az év végére várhatóan 35, a belföldi finanszírozásé pedig ötven százalék alá fog mérséklődni, ami jelentős előrelépés a korábbi, 2011-es 71 százalék, illetve 50 százalékkal szemben.

- Ugyanakkor az ideinek több mint a duplája lesz 2016-ban a devizamegújítási igény, miből teremtik elő a forrásokat?

- A részletes finanszírozási tervet a szokásos időben teszi közzé az adósságkezelő. Annyi azonban elárulható, hogy továbbra is a belföldi és a forintban történő finanszírozás a cél, vagyis ha a nemzetközi és a belföldi állampapírpiac megfelelően alakul, akkor a jövő évben esedékes 5,5 milliárd euró összegű devizalejárat visszafizetése döntően forintkibocsátásokból valósul meg. A jövő évi finanszírozási helyzeten nagymértékben javíthat egyes jövő évi fizetési kötelezettségek előrehozása ez évre. Ennek érdekében az adósságkezelő megvizsgálja egyes jövőre lejáró devizahitelek előtörlesztésének lehetőségét, továbbá gyakran hirdet meg visszavásárlási aukciókat a 2016-ban lejáró forintkötvények esetében.

- Az önkormányzatokra utal? 

- Szó szerint: hitelfronton pél­dául az önkormányzatoktól átvállalt hitelek esetében már meg is kezdődött az előtörlesztési folyamat, emellett idén már eddig több mint 300 milliárd forint összegben valósult meg forintállamkötvény-visszavásárlás.

magyarhirlap.hu (Címlap: Borbély László András: Fókuszban a belföldi befektetők // Fotó: Horváth Péter Gyula)