h i r d e t é s
A csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcs egyik legnagyobb vitája minden bizonnyal arról szól majd, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki tényleg megvétózza-e a költségvetést a jogállamisági mechanizmustól való félelmében. - írja a 444
Az Európai Unió (EU) vezetőihez fordult levélben 249 magyar és lengyel önkormányzat azt javasolva: ha a magyar és lengyel kormány részvétele nélkül jönne létre az európai helyreállítási alap, akkor az unió nyisson meg egy pályázati lehetőséget a magyar és lengyel önkormányzatok számára - mondta Karácsony Gergely, Budapest és Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere hétfőn nemzetközi online sajtótájékoztatón.
Érdemes-e Lengyelország és Magyarország miniszterelnökének háborúba keverednie európai uniós kollégáival azzal, hogy megvétózzák az EU-s költségvetést és helyreállítási alap elfogadását? - tehetjük fel a kérdést, és ismerve az EU működését nyugodtan válaszolhatjuk, hogy nem.
A magyar európai parlamenti képviselő levélben tájékoztatta az Európai Néppárti Frakció (EPP) tagjait, hogy bocsánatot kért Manfred Webertől, miután a Gestapo és az ÁVO érveléséhez hasonlította az EPP frakcióvezetőjének megjegyzéseit.
Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.
"Ha csak rajta múlna, nem csatlakozna Magyarország a közös EU-s hitelfelvételéhez, ez ugyanis nem érdek, csak szolidaritási kérdés" - fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tökéletes satuba került, miután a kormányát támogató egyik koalíciós partner azt követeli, hogy vétózza meg a jogállamisági követelmény miatt az uniós büdzsét, míg a másik azt, hogy ne tegye.
A 7 éves költségvetési forrásokat és a helyreállítási alapot is blokkolja a magyar és a lengyel kormány. Ezzel a déli államokat hozzák nagyon nehéz helyzetbe. Ennek ellenére Ezek az országok, ezt is vállalva szintén amellett szavaztak, hogy januártól lépjen életbe az uniós jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.
Project Syndicate-ben fejti ki Soros György véleményét az Európai Unió és a két renitens tagállam között feszülő ellentétről. Magyarország és Lengyelország blokkolták a 2021–2027-es EU-költségvetését, valamint a világjárvány utáni újjáépítési alap elfogadását. A két állam kormánya és kormányfője azt kifogásolják, hogy a támogatások kifizetését a jogállamisági kritériumok betartásához kötné az unió.
Az Európai Újságírók Szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy az EU szavahihetősége forog kockán a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogvitában, ám az unió nem adhatja be a derekát.
Lemondásra szólította fel Vera Jourovát, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnökét pénteken egy Twitter-bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
A magyar kormány arra vonatkozó terve, hogy importálja, és esetleg fel is használja a Szputnyik V nevű orosz koronavírus-vakcinát, biztonsági aggályokat vet fel, és rombolhatja az oltóanyagokba vetett általános bizalmat – közölte az Európai Bizottság a Reuters tudósítása szerint.
A legfrissebb kiszivárogtatott hírek szerint Németország és Franciaország vezetői úgy látják, hogy a lengyel és a magyar kormányfő olyan mélyen beásta magát vétófenyegetése mögé, hogy az EU-nak az unió közös helyreállítási alapját e két ország nélkül kell útjára indítani.
A mandiner.hu információi szerint a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint csakis a tagállamok vezetői jogosultak fontos döntésekre. A Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Merkel kancellárnak kellene tisztáznia a jogállamiság problémáit Orbán Viktorral nem pedig a brüsszeli bizottságnak.
Uniós diplomáciai források szerint az Európai Unió szankciókat vet ki Aljakszndr Lukasenka fehérorosz elnökre és további 13 magas rangú tisztviselőre az augusztus elején tartott, vitatott kimenetelű választások ellen tüntetők elnyomása miatt.
