Új politikai helyzet van a kontinensen, megbomlott a status quo az európai parlamenti (EP-) választások nyomán - mondta Szijjártó Péter a nemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkozó tagállami miniszterek hétfői brüsszeli ülésének szünetében.
Hogy lehet az, hogy mindazok, akik Európa szerte a nacionalizmussal álcázott zagyva tévképzetek harsogásával igyekeznek az Európai Unió egységét felborítani, sorra buknak le nem teljesen – sőt, csak nagyon komplikált módon – törvényesnek tekinthető üzelmeikkel. Nincs ebben semmi, évek óta nyílt titok, hogy az öreg Vologya ezekkel a hasznos hülyékkel igyekszik gyengíteni az uniót.
Mondja ezt annak a kormánynak a politikusa, amelyiknek a jelek szerint egyetlen célja az ország teljes kifosztása – lehetőleg rövidtávon – és aztán a nagy büdös semmi. Ez persze ebben a formában nem teljesen igaz, ugyanis a Fidesz minden elképzelhetőt elkövet azért, hogy az általuk felhalmozott adósságokat a nép fizesse, míg ők csendesen elslisszolnak, ha borul a bili.
Van a hazudozásnak egy, a hülyeséggel határos vonala, amit külügyérünk minden gyanú szerint átlépett. Állításunkat arra tagadhatatlan tényre alapozzuk, miszerint az elmúlt pár évben több diplomáciai konfliktus kiprovokálásában játszott kulcsszerepet. Ez önmagában is elég lenne a felelősségre vonásához, de természetesen a Polt-féle ügyészség következetesen tussolja el a krízisekhez vezető tevékenységeket.
Őrizetbe vették Moszkvában azt a Násztya Ribka "művésznevű" fehérorosz eszkortnőt, aki tavaly azt állította, bizonyítékai vannak arra, hogy Moszkva igyekezett elősegíteni Donald Trump győzelmét a 2016-os amerikai elnökválasztáson.
Nem kell aggódniuk a világ korrupt és saját népüket hülyítő politikai vezetőinek, ugyanis, ha egyszer már lapogatták Orbán Viktor hátát, akkor bízhatnak abban, hogy szükség esetén menedéket kapnak a magyar kormányfőtől.
Erről nyilatkozott a washingtoni külügyminisztérium egyik szóvivője a Politico című brüsszeli lapnak. Szerinte a Macedóniában elítélt ex miniszterelnöknek hazájában kell letöltenie a börtönbüntetését, melyet szabályos bírósági tárgyaláson hoztak meg Szkopjéban.
Shakespeare-i dilemmában vergődik az Egyesült Királyság: menni vagy nem menni? A kilépés feltételeivel foglalkozó október 17–18-i EU-csúcs sem hozott új és biztató híreket a tárgyalások kimenetelére vonatkozóan. Október 20-án hatalmas, közel 700 ezer fős tüntetés követelte Londonban a 2016-os népszavazás megismétlését. A Brexit-kampányban annak idején nagyhangú brit „szuverenisták” hirdették a különállás előnyeit és ócsárolták az EU-t. Rendre kiderült azonban, hogy a szingliség egyáltalán nem jobb az EU-tagságnál. Éppen ellenkezőleg.
A közelmúltban tartották az Európai Unió–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ülését. Az ülésen az Európai Parlament és az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői közösen megvizsgálták az EU–Ukrajna kapcsolatok jelenlegi állását. A háromnapos ülés egy zárónyilatkozattal végződött, amely több kisebbségvédelmi felszólítást is megfogalmaz.
Ami nem is csoda, ha azt vesszük, hogy a gyér külügyér minden elképzelhetőt elkövet annak érdekében, hogy keményfiú képét keltse. Persze csak magyarul ekkora a szája, mert elég volna csak egyetlen szembesítés és emberünk fülét farkát behúzva sompolyogna el.
A brüsszeli NATO-csúcs és annak előzményei éles fénybe állítják annak a nyugati civilizációnak az értékrendjét, melynek nevében az Egyesült Államok vezérlete alatt létrejött Észak-Atlanti Katonai szövetség csaknem egy évszázadon át igényt támasztott arra, hogy a Föld összes államában uralkodóvá tegye az egyetemes emberi jogokra alapozott liberális demokráciát.