Felemás járvány elleni védekezés rajzolódik ki a költségvetés májusi számaiból: a cégeknek nyújtott beruházási támogatásokra több százmilliárd forintot fizetett ki a kormány az első öt hónapban. Ugyancsak mintegy 400 milliárd forint ment el a nagykövetségeken keresztül az egészségügyi eszközbeszerzésekre. Mindeközben csökkentették az önkormányzatok költségvetését és a szociális kiadások is reálértéken szinten maradtak, a családtámogatások néhány száz millió forinttal még csökkentek is.

Az első öt hónapban bő ezer milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás, az év végéig ennek a duplája is könnyen összejöhet, hisz már a kormány félhivatalos hiánycélja is karcolja a 1900 milliárd forintot. Pedig a koronavírus válság egészségügyi szempontból minimálisan ütötte meg az országot, és a gazdaság is - a turizmust és a vendéglátást leszámítva - egész jól állta a pofonokat. 

Május végére az államháztartás hiánya 1051 milliárd forintra emelkedett

– közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM), amely a kiadott közleményében egyszerre számol az eredeti 367 milliárd forintot kitevő, és a megemelt, 3,8 százalékos GDP arányos hiánycéllal. Bár a parlament a napokban fogadta el a 2020-as költségvetés módosítását, abban nem írták át hiánycélt, annak ellenére sem, hogy a pénzügyi tárca alatt működő Államadósságkezelő Központ előbb 1600, majd május végén 1890 milliárd forintra módosította azt az összeget, amit hitelfelvételekből kell fedeznie. Vagyis meglehetősen átláthatatlan a kormány költségvetési politikája, és ezen a májusi költésekről kiadott közlemény sem segített.

A PM beszámolója szerint május végéig összesen 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, ebből a védekezésre fordított kiadások elérték a 450 milliárd forintot. Ám arról, hogy mindezt mire költötték, kik és mely országokban vásároltak belőle, nem ad információt a kormány. Az egészségügyi eszközbeszerzések jelentős részét a kormány a külügyminisztériumokon, pontosabban a nagykövetségeken keresztül intézi: a PM közlése szerint külképviseletek az első öt hónapban csaknem 427 milliárd forintot költöttek, melyből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések mintegy 385 milliárd forintot tettek ki, vagyis más, közelebbről meg nem nevezett célokra legalább 43 milliárd forintot költöttek. Lapunk már korábban felfigyelt a több száz milliárdos pénzkiáramlásra a nagykövetségeken - ám a külügy két hete nem válaszol azon kérdéseinkre, hogy pontosan milyen egészségügyi (esetleg más) célokra, eszközökre ment el a pénz, illetve mely országokban és mennyit fizettek ki.

Ugyanakkor a válság szociális-társadalmi hatásainak mérséklésére egy fillérrel sem jutott több: a csökkenő gyerekszám miatt a családi támogatások csökkentek, míg a jövedelempótló támogatásokra kifizetett 58 milliárd forint ugyan két százalékkal magasabb a tavalyi költésnél, de a többletet el is vitte az infláció. Az önkormányzatok támogatásai is csökkentek az elvonások következtében: a PM most kiadott számai szerint az első öt hónapban nem egészen 300 milliárdos támogatást kaptak a települések, ami bő öt százalékos visszaesés az előző évhez képest.

Csökkentek a foglalkoztatási alap közmunkával kapcsolatos kiadásai is, 65 milliárdról 55 milliárd forintra, ugyanakkor megugrottak a munkanélküli ellátásra fordított tételek: az első öt hónapban idén már 39 milliárdot fizettek ki ilyen céllal, ami 10 milliárddal magasabb a tavalyi költségnél. A ténylegesen állás nélkül maradtaknak azonban csak egy része kapott már májusban ellátást a biztosítása után, ugyanis a kormányhivatalok számtalan esetben nem is fogadták az állásukat vesztett biztosítottakat. Mindeközben folyik a Magyar Honvédség felfegyverzése: az első öt hónapban külföldi fegyverszállítóknak 60,4 milliárdot fizettek ki „főként harckocsik és helikopter beszerzésére.”

A költségvetési beszámolóból nem derül ki, de Varga Mihály pénzügyminiszter egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a kormány gazdaságvédelmi intézkedései részeként eddig a bértámogatási programokban 200 ezer munkahely kapcsán érkezett be eddig kérelem, a versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 cég 377 milliárd forintnyi beruházás végrehajtását vállalta, ezzel 144 ezer munkahelyet védtek meg.” Ám a miniszteri közlésből sem derül ki, hogy ténylegesen mennyi pénzt költöttek bértámogatásra vagy akár beruházási támogatásokra. Ez utóbbiban nem is Varga, hanem Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az igazán aktív. A miniszter egy székesfehérvári támogatás-bejelentési sajtótájékoztatón azt is elárulta, hogy a 377 milliárdos támogatásból 169 milliárdot az adófizetők fizetnek – vagyis majdnem minden második forintot.   

A bevételek megérkeztek

Az államháztartás bevételein eddig nem látszott meg a válság:az első öt hónapban a kormánynak 9040 milliárd forint bevétele keletkezett, ami 612 milliárd forinttal, vagyis 7,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Miközben az infláció májusban 2,2 százalékra csökkent, vagyis a kormányzati bevételek reálértéken bő öt százalékkal emelkedtek a válság ellenére. Ezzel szemben a kiadások 10 091 milliárd forintot értek el, itt a növekedés 1487 milliárd forint, illetve 17,3 százalék az 2019 azonos időszakához mérten. A kiadások elszaladására két okot jelöltek meg: a járvány kapcsán külföldön elköltött eszközbeszerzéseket, illetve az uniós támogatások megelőlegezését. Ez utóbbi az elmúlt években is a magyar gazdaságpolitika alapja volt, de most van rá igazán szükség, hisz a uniós támogatások kifizetésével a kormány plusz keresletet gerjeszt, vagyis ez valódi gazdaságvédelmi intézkedés. 

Kellenek a reformok

A Moody's hitelminősítő hétfőn kiadott országjelentésében azzal számol, hogy idén a gazdasági növekedés 4,8 százalékkal eshet vissza, de jövőre már négy százalékkal nőhet. A hitelminősítő szerint az idei első negyedévi 2,2 százalékos éves GDP-növekedés, és a 0,4 százalékos negyedéves összevetésű visszaesés arra vall, hogy a magyar gazdaság meglehetősen jól teljesített EU-szintű összehasonlításban, és néhány térségi állammal, például Csehországgal és Szlovákiával összemérve is, így a válságból való kilábalás a második félévben meg is kezdődhet. Egyelőre ugyan nincs közvetlen lehetőség magyar gazdaság felminősítésére, de jó irányba tett lépésként értékelnék, ha a magyar kormány végre rászánna magát olyan versenyképességnövelő reformokra, amely hosszú távon erősítené a magyar gazdaság növekedését.

nepszava.hu