Az idei Pénztárkonferencián megkérdezett szakértők kétharmada arra számít, hogy az idén 100-150 milliárd forint áramolhat ki a nyugdíjpénztárakból lakóingatlan-vásárlásra, felújításra, hiteltörlesztésre.

Mintegy 200 vendég, 9 alapkezelő, 21 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, valamint a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége képviselőinek részvételével az idén is megtartotta éves konferenciáját az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

„Egyértelműen szükség van az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítés szabályainak változtatására a hazai lakosság és a szakértők szerint is” – emelte ki Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke. A szervezet megbízásából készített országos közvélemény-kutatás eredményei alapján a megkérdezettek többsége szerint elsősorban azért van szükség változtatásra, mert az évi legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés értéke az elmúlt tíz évben elinflálódott. Emellett sokan vannak azon a véleményen is, hogy azok számára is vonzóvá kell tenni az önkéntes pénztári öngondoskodást, akik például gyermekeik száma vagy életkoruk miatt nem fizetnek személyi jövedelemadót. A Pénztárkonferencia résztvevői is véleményt nyilváníthattak ebben a kérdésben: a válaszadó szakemberek szűk egyharmada értett eggyel ez utóbbi állítással, míg bő kétharmad szerint az elinflálódás miatt van szükség az adóvisszatérítés emelésére.

Az országos közvélemény-kutatás során megkérdezettek többsége úgy vélte, vonzóbbá tenné a nyugdíjpénztárakat, ha az ott gyűjtött megtakarítások egy részét bizonyos időszakonként fel lehetne használni ingatlanvásárlási célra. Ennél is határozottabb álláspontot képviseltek a Pénztárkonferencia résztvevői: tízből közel kilenc válaszadó szerint valamivel vagy sokkal vonzóbbá tenné a nyugdíjpénztári tagságot ez a lehetőség – amely egyébként az ÖPOSZ által a szaktárca elé terjesztett javaslatcsomagban is szerepel. Ez utóbbi kapcsán Dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkáraelmondta: „A pénzügyi tudatosság erősítése össztársadalmi érdek, hiszen egy pénzügyileg tudatos társadalomban kisebb a túlzott eladósodás veszélye, nő a megtakarítási hajlandóság és stabilabb a gazdasági rendszer. A kormány célja továbbra is az öngondoskodás, így az önkéntes pénztárak támogatása, ezért idén több olyan jogszabálymódosítást is tervezünk, amely pozitív hatással lesz az önkéntes pénztárak működési körülményeire és a tagszerzés lehetőségére”.

A Pénztárkonferencia hallgatósága arról is szavazott, hogy várakozásaik szerint az év végéig mekkora összeg áramolhat ki a nyugdíjpénztárakból lakhatási, lakásvásárlási célra. Azt követően, hogy az első nyolc hónapban az MNB adatai szerint 83,2 milliárd forint kifizetési igény érkezett be a kasszákhoz, a konferencia válaszadóinak kétharmada 100-150 milliárd forint közötti kiáramlásra számít, emellett pedig gyakorlatilag ugyanannyian várnak 100 milliárd alatti, illetve 150-200 milliárd körüli kifizetett összeget.

Az ÖPOSZ elnöke beszélt a nyugdíjmegtakarítások körüli tévhitekről is. Az országos kutatás eredményeiből az látszik, hogy a megkérdezettek szerint – jelenleg értéken számítva – 24-26 millió forint nyugdíjmegtakarításra van szükség a gondtalan időskorhoz, ehhez pedig havonta átlagosan több mint 160 ezer forintot kellene félretenni.

„Fontos tudatában lenni annak, hogy az önkéntes pénztáraknak kiegészítő szerepük van az állami nyugdíjrendszer mellett, vagyis nem feltétlenül szükséges megcélozni ezt a 25 millió forint körüli összeget. Másfelől, ha valaki mégis ekkora megtakarítással szeretne rendelkezni nyugdíjas éveire, jóval kevesebb havi összeggel is megvalósítható a terv, ha idejében nekikezd. 35 éves kor alatt indítva az öngondoskodást akár havi 40 ezer forinttal is elérhető ez a kitűzött cél” – hangsúlyozta Mohr Lajos.

„Az önkéntes pénztári szektor továbbra is stabil. A befizetések tekintetében mind az egészség, mind a nyugdíj ágon kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható 2024-ben és 2025 első félévében is éves összevetésben – emelte ki Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatója. – A taglétszám emelkedett, a fizetők aránya nem csökken, azonban az új belépők és összességében a tagság átlagéletkora is magas. A tagi költségek versenyképesek, a hosszú távú, húszéves reálhozam 1,7 százalék, így az önkéntes nyugdíjpénztár jó ár-érték arányú hosszú távú megtakarítás. Az ingatlancélú kifizetések hatását ellensúlyozta a befektetési eredmény és a jelentős mértékű tagdíjbevétel-növekedés, a szektor vagyona így nőtt. Az ingatlancélú kifizetési igényeknél eddig a lakásvásárlás, a jelzáloghitel elő- és végtörlesztés, valamint a lakásfelújítás a legnépszerűbb cél. Az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztári ág tartalékszintje megfelelő, 2024-ben és 2025 első félévében is pozitív a működési eredmény. Az Európai Unió nyugdíjkiegészítő rendszereket is érintő fejlesztési javaslatainak indokoltságát a demográfiai adatok is alátámasztják. A Megtakarítási és Befektetési Unió (SIU) keretében a kiegészítő nyugdíjrendszerek fejlesztésére irányuló javaslatok a nemzetközi jó gyakorlatokat, például az angolszász országok megoldásait is alapul veszik. Az MNB egy új pénzügyi tudatosságot erősítő eszközön, az önkéntes nyugdíjpénztári kalkulátor létrehozásán dolgozik, ami a hosszabb távú megtakarításra való motiválást és a nyugdíjpénztárak transzparens összehasonlítását célozza. A kalkulátor élesítése 2025 végén, 2026 elején várható.”