A pszichológiával kapcsolatos téves hiedelmeink többségéért a média és a popkultúra hibáztatható. A filmek előszeretettel építenek ezekre a mítoszokra, mert frappánsak, hihetőek, és jól sematizálják világunkat. A legtöbb ilyen, széles körben elterjedő gondolatnak pont ez a hátulütője, egyszerű választ ad egy bonyolult kérdésre.
A közelmúltban, a Heliyon folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyben a Hunyadi család genetikai eredetét igyekeznek leírni. A publikáció a Kásler Miklós által alapított Magyarságkutató Intézethez köthető, a szerzők között az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori vezetője is szerepel. Jordán Ferenc hálózatkutató ökológus a 24.hu-hoz eljuttatott véleménycikkében több kemény kritikát is megfogalmazott a tanulmánnyal kapcsolatban.
A Nobel-díjról annyit szokás tudni általában, hogy a legrangosabb tudományos elismerés már több mint 100 éve, amúgy Alfred Nobel öröksége a tudományos világnak, és a svéd akadémia osztja ki minden év őszén.
Az elszálló rezsiárak miatt megint terjedni kezdett a neten, hogy néhány virágcseréppel meg pár mécsessel simán ki lehet fűteni egy-egy szobát. Egy fizikus is utánaszámolt, hogy a valóságban mennyire hatékony a módszer. Mint kiderült, a cserepes fűtés nem csak badarság, de még ráadásul igencsak veszélyes is.
Török tudósok szerint a kék árnyalatú fényhez lehet köze. A Covid egy sor később jelentkező egészségügyi problémáért tehető felelőssé a demenciától a cukorbetegségig. Ezen a listán szerepeltek eddig a megszaporodó idiopátiás korai pubertás esetei is – friss eredmények viszont arra utalnak, hogy a különös jelenségnek nincs köze a vírushoz, sokkal inkább a járványra adott civilizációs reakció.
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-vel. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
Egyfajta halálközeli élmény lehet a rákbetegségek kezelés utáni kiújulásának, illetve agresszívabbá válásának oka – állítják amerikai kutatók egy új tanulmányban. A felfedezés fontos mérföldkő lehet az onkológiában azáltal, hogy új utakat nyithat a gyógyszerfejlesztés területén.
Az emberi test több mint 200 csontból, néhány billió baktériumból, és 37 billió sejtből áll. Gondolhatnánk, hogy a halállal földi utunk egyik pillanatról a másikra véget is ér - ez azonban nincs teljesen így. Testünk az elmúlásunk után is különféle folyamatokon megy keresztül.
A Public Library of Science (PLOS) című tudományos folyóiratban megjelent egy magyar kutatás, amely szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc egyaránt hübriszszindrómában szenvedhetnek.