A Szabad Európa szerint az Orbán-kormány Oroszország Ukrajna elleni háborúját kihasználva próbálja „akár a törvényesség határát súroló módon” bővíteni a magyar cégek arányát a hazai gazdaságban – példaként pedig az Index által is szemlézett Spiegel-cikkre hivatkozik, amiben a német lap azt állította, hogy az építőanyag-piacon egy kormányközeli gazdasági szereplő a két német cég magyarországi leányvállalatába, a Duna-Dráva Cement Kft.-be próbálta bevásárolni magát egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” még tavaly.

A Spiegel a cikkében azt állítja, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az állam szabályozó eszközökkel – például adminisztrációs teher, extraadó, vagy törvényekkel – próbálja nehezebb helyzetbe hozni a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket, aztán amikor gazdaságilag már nem megtérülő a működésük, akkor a NER-hez közeli figurák próbálják részben vagy akár teljes egészében megvásárolni ezeket vállalatokat. 

A legnagyobb német ellenzéki párt, A CDU EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS SZÓVIVŐJE EGYENESEN MAFFIAMÓDSZERNEK NEVEZTE EZT AZ ELJÁRÁST.

A félelemnek annyiból lehet alapja, hogy Orbán Viktor még 2010-es ismételt kormányra kerülésekor kifejtette, hogy szerinte négy olyan stratégiai ágazat van, ahol szerinte fontos lenne, ha a külföldi tőke rovására nőne a hazai tőke aránya. Ez a négy szektor

• a kiskereskedelem;
•  a bankszektor;
• a média;
• és az energetika volt.

E felsorolás mellé csatlakozott később a telekommunikációs szektor, amiben az utóbbi időben nőtt a magyar tulajdonosok aránya: a korábban Pannon GSM névvel futó, azt később Yettelre változtató cég mellett a Vodafone Magyarországban is részesedése van magyar cégeknek – utóbbi esetében ráadásul immáron teljesen magyar a cég, miután a kormányközeli 4iG és a magyar állam közösen vásárolta fel a céget. Emiatt a 4iG lényegében a magyar piac élére tört.

A Szabad Európa értesülései szerint EZÉRT BERLINBEN ATTÓL TARTANAK, HOGY A „PIACI KISZORÍTÓSDI” KÖVETKEZŐ ÁLDOZATA A DEUTSCHE TELEKOM LEHET.

Mint a lapnak a névtelen német forrása nyilatkozik, a telekommunikációs piac „lényegében kétszereplőssé vált: vannak a magyar kormány érdekeltségei és van a Deutsche Telekom” – mondja, majd sejtelmesen úgy zárja gondolatát, ebből azért az Orbán-kormány eddigi lépéseit tekintve elég kényelmetlen és aggasztó következtetések adódnak.

A német cégek, amelyek úgy érzik, a magyar piacon állami eszközökkel szeretnék nehezíteni a működésüket, illetve az Olaf Scholz vezette német kormány a Szabad Európa szerint eddig uniós versenyjogi problémaként kezeli a helyzetet, ezért elsősorban az Európai Bizottságtól várnák a megoldást.

UGYANAKKOR A LAPNAK NYILATKOZÓ FORRÁSOK SZERINT AZ EB NEM KÉPES MEGFELELŐ GARANCIÁKAT NYÚJTANI AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK ITTENI ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE, RÁADÁSUL MÉG LASSÚ IS.

A lap információi szerint Spiegel-cikk állításait leginkább az olyan Magyarországon is ismert és működő vállalatokat a tagjai között tudó német gazdasági lobbi- és érdekérvényesítő szervezet belső jelentése adja, mint az Airbus, Allianz, Bayer, a Daimler, a Deutsche Telekom vagy a Knorr Bremse. A lap ezért úgy véli, a magyar kormánynak sikerülhetett kihúznia a gyufát a német tőkénél, ezért kerülhetett a belső elemzés a német laphoz.

A Szabad Európa ezenkívül úgy tudja, A NÉMET TULAJDONOSI HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ CÉGEKET AZ IS ZAVARHATJA, HOGY AZ ÚJ, ÖTÖDIK ORBÁN-KORMÁNY STRUKTÚRÁJÁBAN HÉT MINISZTÉRIUM IS VAN, AMI GAZDASÁGI ÜGYEKKEL FOGLALKOZIK, így sokszor azt sem tudják a vállalatok, mely minisztériummal is kéne tárgyalni. (Index)