Nem mindegy azonban, hogy az örömanya, vagy egy testvér, esetleg egy jó barát volt-e kiemelkedően bőkezű a lakodalomban. Sőt, az ajándékozás jogszabályi háttere alapján sokkal inkább törvénykövető, mintsem tapintatlan magatartás, ha egy menyasszony az eljegyzési gyűrű értéke iránt érdeklődik. A luxus ékszer ugyanis kötelességgel jár.

Egy lakodalom megszervezése idő- és energiaigényes tevékenység, nem kis anyagi vonzattal, mely során az ifjak általában igyekeznek mindent tökéletesen megszervezni, minden apróságról gondoskodni, hogy felhőtlenül szórakozhasson a násznép. Fáradozásaikat a vendégek általában nászajándékkal hálálják meg.

A sok teendő közepette feltehetően nem sok jegyespárnak jut eszébe az ajándékozás jogszabályi hátterén elmélkedni.

Ha egy magánszemély puszta jóindulatból megajándékoz egy másik magánszemélyt, abban az esetben személyi jövedelemadó nincs.

Adókötelezettség ugyanis akkor keletkezhet, ha az átadott vagyonért cserébe a vagyont szerző fél köteles pénzt, ellenszolgáltatást, vagy bármilyen más vagyont adni, jövedelem ebben az esetben keletkezhet.

Ha ellenszolgáltatás igénye nélkül történt ajándékozás, akkor egyik félnél sem keletkezhet személyi jövedelemadó

– magyarázta a Petőfi Népe kérdésére Szabó Gábor, a NAV Központi Irányítás Dél-Alföldi Tájékoztatási Osztályának osztályvezetője.

Az ajándékozásnak tehát alapvetően nincs adóvonzata. Illetéket azonban köteles fizetni, akinek az ajándékozás során gyarapodik a vagyona.

Minden ingó és ingatlan ajándék illetékköteles, tehát a pénz, az értékpapír, a kutya, macska, termény, gépjármű és a lakás is. Vannak azonban mentességi szabályok. Az egyik, hogy amennyiben nem keletkezett az ajándékozásról okirat, és az ingóságnak minősülő ajándék 150 ezer forintot nem haladja meg, akkor nincs illeték kötelezettség

– fejtette ki az osztályvezető, majd hozzátette: e mentességi szabály egy lagzi esetében igen kedvező feltétel az ifjú házaspár számára, hiszen a legtöbb nászajándék értéke nem éri el az említett küszöböt, ráadásul ajándékozási szerződések sem gyakran köttetnek lakodalmakban.

Az illetékkötelezettség szempontjából ugyan nem a nászajándékok és a menyasszonytánc alatt összegyűlt pénz összértéke számít, azonban egy kiemelkedően bőkezű vendég nagylelkűsége írásos paktum nélkül is bejelentési kötelezettséget von maga után.

Ha meghaladja a 150 ezer forintot az egy ajándékozótól egy megajándékozottnak adott ajándék értéke, abban az esetben már szerződés nélkül is illetékkötelezettsége van a vagyonszerzésnek, azaz az ifjú házasoknak

– közölte Szabó Gábor, majd hozzátette: az említett esetben a házaspárnak bejelentési kötelezettsége van a NAV felé, melyet egy úgynevezett AVBA nyomtatvány kitöltésével is megtehet.

Az illeték mértéke a fő szabály szerint az ajándék értékének 18 százaléka. Kivételt képez ez alól a gépjármű és a lakóingatlan, melyek illetéke más összegű

– magyarázta.

Az ifjú házaspár azonban mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha az említett, extrém bőkezű ajándékozó fél valamelyikük édesanyja, édesapja, nagymamája, nagypapája.

A leggyakrabban alkalmazott illetékmentességi szabály az egyenesági rokontól történő vagyonszerzés mentessége. Tehát, ha valamelyik szülő ajándékozza meg az ifjú házas gyermekét, az bármilyen értékben illetékmentes, sőt bejelentési kötelezettséget sem von maga után

– fejtette ki az osztályvezető, majd hozzátette: az egyenesági rokonság alatt azonban csupán a családfa függőleges ága értendő, tehát a testvérek közötti ajándékozás már illetékköteles.

sztárklikk.hu