Hatalmas mennyiségű szén-dioxid jutott Európa légkörébe a kontinensen pusztító nyári erdőtüzek miatt, ami azért is nagy probléma, mert ez hozzájárul a globális felmelegedés gyorsulásához, vagyis többek között az újabb erdőtüzekhez.
Egy friss tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben az ipari bányászat által okozott trópusi erdőirtás több mint fele Indonéziában történt. Ezzel az országban globálisan is példátlan mennyiségű erdőterületet pusztítottak el.
Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Ezek nem kiugrások, hanem illeszkednek egy jóval hosszabb távú trendbe, és a ma még szélsőségnek látszó esetek a jövőben általánossá válhatnak.
Összesen 20-30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, ami miatt veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra – hívja fel a figyelmet az Időkép.
Az egyre forróbb nyarak Budapest növényzetében is változást hozhatnak, a vízigényes fajták eltűnhetnek, fenyő talán csak az Alpokalján marad. De volna megoldás – vélekedett az InfoRádióban Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész.
Kiszáradt folyók és tavak, áramhiány miatt leálló gyárak ezrei, romokban heverő mezőgazdaság, súlyos aszály és vízhiány. Ez az eredménye a Kínát több mint két hónapja sújtó, rekordok százait megdöntő hőségnek, ami nemcsak az ország valaha volt legsúlyosabb hőhulláma, hanem az egész világon páratlan katasztrófa – és tovább súlyosbítja a globális élelmiszerválságot és ellátási zavarokat.