Majdnem három órán át foglalkoztak a Magyarországon élő gyerekek helyzetével az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága rendes ülésének első ülésnapján, szerdán - írja a 444.hu. A Genfben tartott ülésnap vége felé pedig előkerült a gyöngyöspatai szegregációs perben kártérítésre jogosult roma gyerekek ügye is. A Gyermekjogi Biztosság egyik, a Dél-Afrikai Köztársaságból delegált tagja, az ismert gyermekjogi szakértő Ann Skelton rákérdezett: 

igaz-e, hogy a magyar kormány nem akarja kifizetni a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai gyerekeknek azt a kártérítési összeget, amit jogerős bírósági ítélet ítélt meg nekik.

Választ a második ülésnapon adott a magyar delegációt vezető Beneda Attila, aki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, illetve Novák Katalin közvetlen helyettese. Rögtön azzal indított, hogy a gyöngyöspatai gyerekeknek életbevágó ügyet politikai kérdésnek minősítette. Majd - eddig még nem hallott módon - úgy magyarázta azt, hogy a gyerekek nem kaphatják meg a jogerősen megítélt kártérítést:

mindenképpen szeretnénk elkerülni [...], hogy a Kúria döntése által keletkezett bármilyen pénzbeli vagy természetbeni kifizetés ne a gyerekekhez jusson.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök - hagyományos rasszista toposzok felelevenítésével - "munka nélkül szerzett" pénznek nevezte a kártérítést, hozzátéve, "a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk". Jelenleg arról folyik a kormányzati "ötletelés", hogy a megítélt pénzek helyett hogyan fizessen inkább "természetben" az állam. Beneda az atyáskodó gesztusról finoman csak annyit mondott: jelenleg is folynak egyeztetések a kormány és az érintettek között.

Az ENSZ-ülésen a gyöngyöspatai ügyön kívül volt szó több más hazai gyermekjogi kérdésről is, például a magyar gyermekvédelem állapotáról, vagy a déli határon felállított tranzitzónákban ragadt menedékkérő gyerekek helyzetéről. (nepszava.hu)