Vírus gazdasági és társadalmi következményei a régión belül talán Magyarországot érintik a legsúlyosabban. A magyar kormány mégis alig tesz valamit a válság kezeléséért – Orbán Viktor Varga Judit minisztert küldte maga helyett (mondván, hogy neki a víruskezelés miatt sok elfoglaltsága van), majd a következő nap március 15 óta negyedszer találkozott Szerbia miniszterelnökével. Varga Judit pedig természetesen nem szólalhatott fel Brüsszelben a kormány- és államfőknek rendezett tanácskozáson.

A belga fővárosban újra napirenden volt a magyar jogállamiság az Európai Parlamentben. És bár a vitán több képviselő az uniós források kifizetésének leállítását kérte, az Európai Bizottság egyelőre nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Vajon miért tétlenkedik a testület?...  A „kis gömböc” – ahogy Orbán Viktort a pesti emberek nevezik – az elmúlt tíz esztendőben lenyelte a demokráciát. Egyre több, menedékjoggal rendelkező külföldit toloncolnak ki titokban Magyarországról, köztük olyanokat is, akiknek évek óta munkája, családja van itt. Közben az igazságügy miniszter szembemegy az Európai Bíróság döntésével, amely szerint jogtalan őrizetben tartani a tranzitzónákban azokat, akik menedékjogért folyamodnak.

Magyarország miniszterelnöke továbbra is uniós pénzből építi a diktatúráját, az országosan tapasztalt nyomor mellett milliárdokat költ sportpályák építésére, hatalmas összegeket juttat az erdélyi, kárpátaljai és a szlovákiai magyar szervezeteknek – míg az ország egészségügyi helyzete romokban van.

Orbán mostanában, mióta ötvenvalahány éves korára förtelmesen elhízott, nem spontán módon szólal fel a televízióban, hanem apró papír fecniket használ, melyekre humorosnak szánt mondatok vagy a mondanivalójához szükséges számok, adatok vannak felírva. A szókincse is a kerítésre, az ólajtóra és a disznóvágásra szorítkozik – no, meg arra, hogy miként kell egy villanykörtét becsavarni az asztalra állva. Még a polgári viselkedésről is elereszt olykor egy-egy figyelemre méltó mondatot, az az ember, aki a megboldogult Otto von Lambsdorff vendégeként zavarban volt, mikor meglátta az a reggeli asztalra kitett evőeszközöket. („Mintha a műtőszobában lettünk volna, valami súlyos beavatkozás előtt” – mesélte – de ezt is csak úgy, a Fidesz-delegáció tagjainak súgta meg. A német arisztokrata később tolmácsot hívatott, mert az ifjúdemokraták egyike sem beszélt németül.)

Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos pénteki a kormány birtokolta rádióban, Karácsony Gergely a főpolgármesterre utalva azt mondta, az elméleti típusú ember a disznóvágáskor is csak a vacsorára jön, és ha vesz egy bútort, azt nem ő szereli össze. Még arra is kitért, hogy Karácsony egyetlen problémát sem tudott megoldani a fővárosban, szemben az ő jelöltjével, Tarlós Istvánnal, aki 2013-ban, vele kettesben személyesen irányította az árvízi védekezést, és a 4-es metró több évtizedes beruházását is képes volt befejezni. – A budapesti metróvonalak állapotáról nem tett megjegyzést, arról ugyanis csak úgy lehetett volna véleménye, ha elvegyülne olykor a főváros forgatagában. Tény, hogy megvédéséhez négy-öt testőr és a páncélozott gépkocsija nem lett volna elegendő. 

Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádiószózatában többek között arról is elmélkedett, hogy, vannak születetten elméleti emberek és vannak gyakorlati emberek. Ő maga természetesen az utóbbiak körébe tartozik. Egy évtized alatt hatalmas vagyont intézett el az önmaga és a „nemzeti oligarchái” számára. „Az elméleti típusú ember a disznóvágáskor is csak a vacsorára jön, és ha vesz egy bútort, azt nem ő szereli össze. Az elméleti emberek kiváló tanulmányokat tudnak írni, és nem kételkedek abban, hogy Karácsony Gergely is kiváló tanulmányt tudna írni, de a jelenlegi helyzetben gyakorlati emberekre van szükség. A Pesti úti idősotthonban meghalt több mint 40 ember. Tehát, ha mondjuk, Tarlós István típusú ember a polgármester, ő odamegy, beleáll, szervezi a védekezést és rendet tesz”. – Orbán szavaiból kitűnően még most is pokoli fájdalmat okoz számára az, hogy nem az ő jelöltjére szavazott a főváros lakossága.

Normális politikusok aláírnak ilyen, hazánkra hátrányos szerződéseket?

Orbán Viktor ezzel a kijelentésével arra utalt arra, hogy Karácsony 2018 januárjában azt mondta,”nem vagyok egy műszaki ember. Amikor egyetemista koromban hazamentem, és édesanyám mondta, hogy leszakad a konyhaszekrényen a polc, és szereld vissza, akkor azt mondtam neki, hogy anyám, én értelmiségi vagyok” – mesélte Karácsony Gergely azzal kapcsolatban, hogy le tudná-e vágni drótvágóval a kerítést vagy sem.

„Karácsony képtelen kezelni a problémákat…” mondotta ki a végső ítéletet a csak október közepétől hivatalban lévő főpolgármesterről. – Én emlékeztessem a Tisztelt Olvasókat arra, hogy a derékben egy kicsit vállas kormányfő milyen nagyszerű üzleteket kötött az orosz és kínai politikusokkal? – Ilyen fontos viták zajlanak mostanában a miniszterelnök környezetében.

Ha csak Budapest-Belgrád vasútvonal „korszerűsítését” említem, nem szükséges hallgatnom arról, hogy azt majd kínai munkások építik Magyarországon – és ehhez a Kína által nyújtott hitel 130 évre eladósítja hazánkat. A Paks-2 atomerőmű építése is hasonló nagyságrendű, ennek a megvalósítása pedig végleg a Kelethez köti az országot, valamint biztos kiutasítást jelent az Európai Unióból.

Orbán beteg – komoly vizsgálatra szorulna

Orbán Viktor állítólagos betegsége hosszú évek óta vissza-visszatérő téma a médiában, de újabban már országgyűlési képviselők révén a parlamentben is történt rá utalás. Számtalan elmélet, teória került nyilvánosságra komoly, és kevésbé komolyabb emberektől. Három hónappal ezelőtt töltötték fel a legnagyobb videógyűjtő oldalra azt a megdöbbentő összeállítást, amely ismét a miniszterelnök betegségét hivatott bizonyítani.

Az egyik komoly német hetilap az „Orbán betegségként’ ír Magyarország nacionalista irányvonaláról. Így arról, hogy „a magyar kormányfő gerjeszti a félelmet a betegségekkel és a menekültekkel szemben, ugyanakkor elutasítja a „liberális Európa-blablát”. A mostani válságban esélyt lát a maga számára, mivel a magyar modellt jól fogadják Közép- és Kelet-Európában. Miután az elmúlt években radikálisan átalakította a saját országát, most a földrész és az EU van soron, hogy meghonosítsa a keresztény-nemzeti-konzervatív értékrendet, ahogy azt szeptemberben, Kötcsén kifejtette. Ebbe beletartozik a határok lezárása és a bevándorlás leállítása. A politikus már régóta meggyőződéses euroszkeptikus. Csak ez irányú megnyilatkozásai idáig a hazai közönségnek szóltak, mostantól viszont hosszú távú programnak tekinti a hadüzenetet a liberális Európa ellen. – De ha majd országunkat kipenderítik az unióból, megszűnik az EU-pénzek ideáramlása és a környező országokba is vízumot követelnek – akkor majd felébred az alvó ellenzék.             

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete