Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy bár fizikai megbetegedésről beszélünk a koronavírus esetén, mégis elengedhetetlenül fontos, hogy lelkileg is erősek maradjunk, hiszen elképesztően nehéz lehet ezekkel a szövődményekkel együtt élni.

Miután a vírus egyre több variánsa jelenik meg világszerte, melyek terjednek, és már Magyarországon is tapasztaljuk az újonnan megjelenő mutációk fertőzőképességét, a megbetegedések száma is jelentősen megugrott, így tehát a terápiás kezelések száma is egyre csak növekszik világszerte.

Molnár Zsolt egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézet és a poznani orvosegyetem professzora a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az intenzív terápiás kezelés folyamatáról, és az utána következő felépülési folyamatról.

A szakember elmondta, gépi lélegeztetéskor altatás és izomlazítás után tubust vezetnek a beteg légcsövébe, a folyamatot pedig intubációnak nevezik, mely életmentő ugyan, mégis felborítja a szív–tüdő kölcsönhatást a mellkasban, továbbá a betegek teljes mértékben az ágyhoz vannak kötve, mivel szondán keresztül lélegeztetik őket.

A terápia hátránya, hogy mivel a beteg ágyhoz van kötve, elindul az izomleépülés folyamata, ennek következményeképp pedig egy elmerevedés alakul ki az izomban, s bár ennek kialakulása változó, van akinél 3-4 nap alatt jelentkezik, de akad olyan is, akinél még két hét múlva sem tapasztalják a tünetet.

A lélegeztetőgépen töltött időintervallum átlagosan 7-10 nap közé tehető, de maga a folyamat, amíg egy páciens lekerül a gépről, szintén időt vesz igénybe. A professzor jelezte, több alkalommal szembesülnek azzal a szomorú ténnyel, hogy a beteget már le lehetne kötni a lélegeztetőgépről, szervezete mégsem képes arra, hogy önállóan lélegezzen.

A JAMA orvosi folyóiratban jelent meg az a kutatás, miszerint a gyógyult, ám korábban lélegeztetésre szoruló betegek tüdejében csaknem 40 százalék volt a fibrózisra, azaz hegesedésre utaló jel, amely egy visszafordíthatatlan folyamat, továbbá az életminőséget jelentősen befolyásoló szövődmény.

A betegek 10 százalékánál pedig 50 százalék alá csökkent a szívteljesítmény, ami magyarázhatja a tartós fáradékonyságot, továbbá 7–25 százalékuknál figyeltek meg depressziót, poszttraumás lelki tüneteket és a szorongást – írja a hirado.hu. (liner.hu)