Szijjártó az azeri baltás gyilkosról
A külgazdasági és külügyminiszter is csak ember, mondhatnánk. Persze egy fontos pozícióban, mint amit Szijjártó Péter tudhat magáénak nem sok hiba elkövetésére van lehetőség.
Persze csak abban az esetben, ha nem a legalkalmatlanabb embert választja ki a nem kevésbé alkalmatlan kormány e feladatra.
Így rögtön értelmet nyer, hogyan lehet pozícióján a gyér külügyér. Továbbmenve ez a kormányát megtűrő népet is minősíti, de ebbe most ne menjünk bele.
Sokkal érdekesebb az a precedensértékű eset, amelyre a minap került sor az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Ezúton is tisztelettel adózunk Krug Emíliának gyógypedagógusokra jellemző türelméért, ahogy megpróbált értelmes választ kicsikarni Szijjártóból.
Meglehetősen messziről indított a műsorvezető; a téma egy francia városi tanács döntésével kezdődött, melynek értelmében a helyi II: János Pál pápát ábrázoló szoborról el kell távolítani a keresztet.
Ezt az 1905-ben hatályba lépett, az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvény indokolja.
Mely törvényt Szijjártó Péter (természetesen) a kereszténység elleni üldözésnek tekinti. Hogy az egyházak kizárása a politikából miként merítik ki az állítást, miszerint „káros, hazug és képmutató folyamatok zajlanak Európában a kereszténységgel szemben”, számunkra rejtély.
Persze annak ténye, hogy amikor legutóbb a keresztény egyházaknak komoly befolyásuk volt a politikára, annak eredménye rendszerint az olyan emberbarát intézkedések voltak, mint a keresztes hadak, valamint az inkvizíció és a legnagyobb elvándorlási hullám, az Újvilágba, a jelek szerint senkit nem érdekel.
E kijelentésre talált Krug rákérdezni – felismervén, hogy a külügyminiszter nincs helyzet magaslatán:
„Ha akkor, amikor ezekben a napokban, hetekben ennyire fontos a kereszténység védelmezése a Fidesznek, és sokakban felmerül az, hogy mondjuk amikor Ramil Səfərovot kiadtuk, aki ugye egy keresztény örmény férfit ölt meg baltával előre megfontoltan, akkor nem volt ennyire fontos a kereszténység védelme, a keresztény értékrend Magyarország számára? Mit mond azoknak, akikben ilyenkor mindig ez merül fel?” /444.hu/
Ami ezek után következett, arra Kibédi Ervin egészen más témájú könyvének címe adhat kiváló jellemzést: Beszélgetések a papagájjal.
Akit érdekel, hogyan próbált nem létező tekintélyével úrrá lenni a kellemetlen kérdések okozta helyzeten Szijjártó, itt elolvashatja.
Mindazonáltal annak ténye, hogy Szijjártó külügyminiszterként azt állítja, hogy a magyar kormány nem tudhatta, hogy Safarov kiadatása diplomáciai konfliktusokhoz vezet, sőt a gyilkost hazájában hősként fogadják, egyszerűen elképzelhetetlen. És ha valami, ez inkonzisztens (ellentmondásos) kijelentés.