h i r d e t é s
A tananyag modernizálást, a hétköznapi élethez kapcsolódó praktikus ismeretek oktatását (gazdasági alapok, hivatali ügyintézés), szabad tankönyvválasztást és a tanároknak krétát követelnek a Teleki Blanka Gimnázium diákjai. Fizikailag-lelkileg elnyomó rendszernek nevezik a jelenlegi magyar közoktatást, és arra kérik diáktársaikat országszerte, hogy csatlakozzanak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elleni tiltakozásokhoz.
A Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskolája 36 fővel támogatja a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelében megfogalmazottakat – olvasható a Tanitanek.com oldalon a miskolci intézmény nevelőtestületének nyílt levelét támogató immáron több mint tízezer szignó között.
Országos összefogás van kibontakozóban a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestülete által indított tiltakozási akció körül: nemcsak iskolák és civilek vannak a csatlakozók között, hanem a baranyai legnagyobb szakszervezetek révén immár más szakmák érdekvédői is.
Miközben az oktatásvezetés állandóan a rendszerváltás utáni legnagyobb pedagógusbér-növekedésről áradozik, elfelejtik, hogy volt már ilyen. Ráadásul azt soha nem teszik hozzá, hogy az új rendszer annyit jelenti: jóval több munkáért fizetnek egy kicsit többet.
Nem úgy és nem annyi béremelést hozott a rendőröknek és a tanároknak az életpályamodell bevezetése, ahogy arra jelentős részük számított. A tanárok bére még mindig nem éri el a magyar átlagot, a rendvédelmi szerveknél pedig rosszul jártak a helyi kapitányságok emberei.
A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira.
Az az évi ezermilliárd forint, amit a közoktatásra költünk, nem javítja a helyzetet, hanem jobb esetben is csak konzerválja, rosszabb esetben még növeli is az egyenlőtlenségeket – mondta Pokorni Zoltán egykori fideszes oktatási miniszter abban az interjújában, amelyet a HVG Középiskolai Rangsor kiadványának adott.
A parlament a múlt pénteken 60 milliárd forinttal megemelte a költségvetés általános tartalékát, a szabad pénz több mint a felét – 33,6 milliárd forintot - a kormány azonnal el is költötte. Az összeg a közoktatásra és a szakoktatásra megy – ugyanakkor ez csak egyszeri kifizetés, ami hiányozni fog a már elfogadott 2016-os költségvetésből is.
Borkai Zsolt győri polgármester hiába nyugtatta meg a szülőket, hogy nem zárják be a Krúdy Gyula Gimnáziumot, ez nem nyugtatta meg a helyieket. Ha ez nem lenne elég, kiderült, hogy a kormány országosan harminckét gimnáziumot ítélt halálra.
Drasztikus megoldáshoz folyamodhatnak a belvárosi iskolák, hogy képesek legyenek megtartani a kötelező testnevelésórákat. Az Origo információi szerint komolyan felvetődött, hogy a téli hónapokra befedik a belső udvarokat, bár azt nem tudni, mindez mennyibe kerülne. Jelenleg több mint 200 helyen nincs tornaterem az országban, miközben a futball bevezetése a kerettantervbe tovább nehezítené az amúgy is küszködő iskolák helyzetét.
