Miközben az oktatásvezetés állandóan a rendszerváltás utáni legnagyobb pedagógusbér-növekedésről áradozik, elfelejtik, hogy volt már ilyen. Ráadásul azt soha nem teszik hozzá, hogy az új rendszer annyit jelenti: jóval több munkáért fizetnek egy kicsit többet.
Nem úgy és nem annyi béremelést hozott a rendőröknek és a tanároknak az életpályamodell bevezetése, ahogy arra jelentős részük számított. A tanárok bére még mindig nem éri el a magyar átlagot, a rendvédelmi szerveknél pedig rosszul jártak a helyi kapitányságok emberei.
A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira.
Az az évi ezermilliárd forint, amit a közoktatásra költünk, nem javítja a helyzetet, hanem jobb esetben is csak konzerválja, rosszabb esetben még növeli is az egyenlőtlenségeket – mondta Pokorni Zoltán egykori fideszes oktatási miniszter abban az interjújában, amelyet a HVG Középiskolai Rangsor kiadványának adott.
A parlament a múlt pénteken 60 milliárd forinttal megemelte a költségvetés általános tartalékát, a szabad pénz több mint a felét – 33,6 milliárd forintot - a kormány azonnal el is költötte. Az összeg a közoktatásra és a szakoktatásra megy – ugyanakkor ez csak egyszeri kifizetés, ami hiányozni fog a már elfogadott 2016-os költségvetésből is.
Borkai Zsolt győri polgármester hiába nyugtatta meg a szülőket, hogy nem zárják be a Krúdy Gyula Gimnáziumot, ez nem nyugtatta meg a helyieket. Ha ez nem lenne elég, kiderült, hogy a kormány országosan harminckét gimnáziumot ítélt halálra.
Drasztikus megoldáshoz folyamodhatnak a belvárosi iskolák, hogy képesek legyenek megtartani a kötelező testnevelésórákat. Az Origo információi szerint komolyan felvetődött, hogy a téli hónapokra befedik a belső udvarokat, bár azt nem tudni, mindez mennyibe kerülne. Jelenleg több mint 200 helyen nincs tornaterem az országban, miközben a futball bevezetése a kerettantervbe tovább nehezítené az amúgy is küszködő iskolák helyzetét.
A 168óra olvasója azzal kereste meg a lap szerkesztőségét, hogy a katolikus hittanoktató elsős kislányával közölte: nincs télapó, nincs Jézuska! Majd levetített egy videót a hatéveseknek, amelyben a pokolban saját zsírjukban sültek a gonoszok, akiket az ördögök vasvillákkal szurkáltak. A szülők azonnal ki akarták venni őt a hittanról, de az iskolaigazgató közölte: év közben nem lehet! Az üggyel kapcsolatban a lap megkereste a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), ahol megerősítették: tényleg nem lehet!
A Kormány.hu-ra nemrég felkerült a "Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező előterjesztés tervezete" elnevezésű dokumentum, ami kötelezővé tenni az iskolai focioktatást. A pénteken nyilvánosságra hozott tervezet lényege a futball kerettantervbe építése az iskolákban.
„Mindig Európa-párti politikus voltam. A magyar jobboldalon nagyjából egyedül maradtam ezzel” – mondja Navracsics Tibor a Mandinernek. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, a Fidesz korábbi vezető politikusa szerint Magyarország és Európa multikulturális, de a kvóta nem volt sikeres.
A kormány szerdai ülésén tárgyalja újra a felsőoktatásban dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatot, amely már tartalmazza a legutóbbi kormányülésen kért pontosításokat is - közölte Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai online fogadóóráján.
A gyerekek elméje pont olyan, mint egy szivacs, amit az iskolában olyan, mintha egy telt-kád vízbe dobnánk bele. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kezein, ellenőrző-bizottságain keresztülmenő tankönyvek gyakran vannak tele legalább nem tudatos, legfeljebb tudatos ferdítéssel, vagy hazugsággal, amikből a gyermekeink, a jövő generiációi tanulnak.
Az állami iskolafenntartó, a Klik évről évre egyre több pénzből gazdálkodhat, de eddig mindig kellett bele pluszpénzt tenni. A szervezetet már átvilágították, elemezték, racionalizálták, decentralizálták, lett új elnöke, és kapott költségvetési főfelügyelőt. Az eredmény nem látszik, a tartozás nem akar eltűnni, a tanárok késve kapott fizetésekre panaszkodnak, kifizetetlen számlák miatt pedig több iskolában lekapcsolták a gázt.
Világszerte médiaszenzáció lett a finn ötletből, hogy az ország oktatási rendszerében eltörölnék a tantárgyakat, és helyette témák köré építenék fel az oktatást már általános iskolától kezdve. Azóta kiderült, hogy ez így ebben a formában persze nem is igaz.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ iskoláiban dolgozó pedagógusok 80 százalékának több órája van ebben a tanévben, mint az életpályamodell bevezetését megelőzően. Sokaknak ugyanis a maximálisan előírható 26 órát kell megtartani hetente.
