A Glasgow-ban megtarott COP26 klímacsúcson a résztvevő országok megegyeztek abban, hogy csökkentik a szén mennyiségét az energiatermelésben, jobban támogatják a fejlődő országok megújulókra történő átállását és világosabb szabályokat hoznak a karbonkreditek elszámolására.
Optimista, de szigorú hangnemben szólt a világ vezetőihez David Attenborough brit természettudós a skóciai Glasgow-ban rendezett COP26 klímavédelmi csúcson. Szerinte minden adott ahhoz, hogy visszaállítsa a bolygó egyensúlyát az emberiség, viszont azonnali cselekvésre van szükség.
A globális felmelegedés már most a megszokott klímaviszonyok megváltozását okozza világszerte: a változásokkal párhuzamosan a mezőgazdaság szereplői is máskor, más mennyiségben és más minőségben képesek megtermelni azokat a növényeket, amelyek létezését eddig természetesnek vettük.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) arra figyelmeztet, hogy a jövőben egyre gyakoribbá és hevesebbé válnak majd a szélsőséges időjárási jelenségek. Miként lehetnek hát segítségünkre a klímaadatok?
Csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal. "Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot" - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára kedden Genfben.
Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelnek, és az a legtisztább energia, amit nem használnak fel - jelentette ki a köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért egy amerikai kutatás szerint. A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik - mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.
A klímaváltozás hatására már most tízezrek szenvednek a katasztrofális súlyosságú éhezéstől Madagaszkáron: negyven éve nem sújtotta az országot ilyen szárazság, az élelmiszerellátás bizonytalansága már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
- írja az Infostart
Ahhoz, hogy 2100-ra ,,csak" 1,4 fokkal legyen melegebb az 1800-as évek közepéhez képest, 2025-től évente legalább a tavalyi vírusválság során tapasztalt 6-7 százalékkal kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását. Az EU-tól az 55 százalékra emelt 2030-as csökkentési cél is kevés.
Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha regisztráltak a világon. Európában a valaha mért második legforróbb: 1,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. Rómában emiatt egy külön jelzőrendszert tesztelnek az idős betegek védelmére.
A korábban reméltnél sokkal sebesebben, ráadásul gyorsulva emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülésére. Reménykeltő ugyanakkor, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése lefékezné az éghajlatváltozást, a levegőminőségben pár éven belül érzékelhető lenne a javulás, 20-30 éven belül pedig a globális hőmérsékletet is stabilizálni lehetne így - áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) új, 6. értékelő jelentésében.
