CSILLAGÁSZAT

Zöldes színekben pompázott a sarki fény a svédországi Kiruna fölött, amikor egy meteor szelte át az eget.

Ötvenezer éve nem volt hasonlóra példa. 

A Mijake-események nagyjából ezerévente egyszer következnek be.

Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetnek az érdeklődők május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak.

Teljes holdfogyatkozás kezdődik hétfőn hajnalban, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz napkelte előtt, részleges holdfogyatkozásként a látóhatáron.

Majdnem pontosan három év elteltével az amerikai kormány végül megerősítette egy harvardi asztrofizikuspáros hipotézisét, miszerint egy csillagközi objektum csapódott a Csendes-óceánba.

Az egymással interakcióban lévő galaxisok ismerős formát vettek fel.

A csillagköd belsejében egy fiatal égitest tevékenykedik.

Bár az égitest meglehetősen nagy, nem kell tartani tőle.

A vegyületet korábban nem mutatták ki ilyen messze a bolygónktól.

Eddig nem értettük az égboltot betöltő, szabad szemmel nem látható struktúrákat, de úgy tűnik, egy mágneses csőben vagyunk.

A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak korábban még nem volt lehetőségük tanulmányozni.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere.

Az első üstökös, amelyről ismert, hogy egy másik naprendszerből látogatott el hozzánk, sokkal “érintetlenebb”, mint bármely más, melyet a tudósok korábban vizsgáltak.