Kevesebb a közmunkás, emiatt csökkentették a kistelepülési önkormányzatok által szétosztható tüzelő mennyiségét – panaszolják polgármesterek. Pedig úgy látják, rászoruló nem lett kevesebb. - írja a propeller.hu.
Az állam egyre többet költ lakhatási célokra, a növekvő forrásból azonban arányaiban egyre kevesebb jut a rászorulóknak, a lakhatási válság egyre mélyül, az állami támogatáspolitika pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. - írja a napi.hu.
Egy fűtött szoba rendelkezésre állhasson minden olyan házban, ahol kisgyermeket, gyerekeket nevelnek – ezt a célt határozta meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON Hungária Zrt. Tiszabőn induló mintaprogramja, melynek keretében naperőművet létesítenek a településen, és számos háztartást előre fizetős mérőórával látnak el.
Kilenc éve önök kormányoznak, vagyis önök a felelősek a nélkülöző nyugdíjasok helyzetéért! – hívta fel a kormány figyelmét Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese keddi napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben.
Szegénynek lenni a legnagyobb kudarc abban a világban, ahol a siker a mérce, ahol a birtoklás és a fogyasztás az élet értelme és célja. Szegénynek lenni annyit jelent, mint kitaszítottnak lenni. Ám a szegénységhez nem kell nagy tragédiának történnie, elég, ha olyan helyzet áll elő, hogy havonta húsz-huszonötezer forinttal kevesebből gazdálkodhatunk. És nincs esély arra, hogy egy-két hónap után talpra álljunk.
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport a hónap utolsó vasárnapján, október 27.-én Debrecenben, a Petőfi térre ismét vendégségbe hívta, a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, a fedél nélkül élő felebarátainkat. Kis csapatunk igyekezett - ha csak pár órára is-szebbé tenni a térre érkezőknek a vasárnapját.
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport a hónap utolsó vasárnapján Debrecenben, a Petőfi térre ismét vendégségbe hívja, a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, a fedél nélkül élő felebarátainkat.
Megbecsülés, tisztelet, részesedés a gazdaság jó teljesítményéből - nagyjából ezeket a szavakat és kifejezéseket hallani a kormány tagjaitól, amikor a nyugdíjakról, illetve az extra kiegészítésekről, utalványokról, prémiumokról van szó.
"Ha nem fékezzük meg a kormányt a szociális vívmányok szétverésében, akkor azután nem lesz megállás. A mai szociális válság újabb és újabb családokat, nyugdíjasokat és dolgozókat ránt majd magával. Lássuk be, hogy ez a kormány szociálisan érzéketlen, és azokat a szociális értékeket, vívmányokat, amelyeket a magyar emberek hosszú évtizedeken át felépítettek, és a rendszerváltás viharai közepette is átmentettek, most kész esztelen módon lerombolni."
L.Ritók Nóra, alapítója és vezetője az Igazgyöngy Alapítványnak, ami oktatással és esélyteremtéssel foglalkozik egy leszakadó térségben, Kelet-Magyarországon. A szociális szakemberrel munkájáról, a mélyszegénységben élők helyzetéről, és a szegregációról beszélgettünk.
Szekszárd külterülete, a Decsi-dűlőn – ez a kiterjedt tanyavilág egyik belépőkapuja. Itt két világ találkozik egymással, a gazdagság, a fényűzés, és a nyomor, a kilátástalanság. A Magyar Hang egy olyan családot látogatott meg, akik valahogy megkapaszkodtak a nyomor peremén és balsorsuk ellenére még mindig tudnak mosolyogni.
L.Ritók Nóra végzettsége szerint pedagógus és képzőművész. Alapítója és vezetője a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítványnak, amely oktatással és esélyteremtéssel foglalkozik egy leszakadó térségben, Kelet-Magyarországon. Munkájában próbálja közelebb hozni azt a két univerzumot, amely ma Magyarországon kialakult. Erről így írt a Láthatatlan Magyarország című könyvében:
