Ételosztás egy vidéki nagyvárosban. A forró napsütés ellenére a sorban - mint eddig mindig- most is sokan álltak. Kisnyugdíjasok, utcán élők, gyermekes családok. Többségük már visszatérő vendég, tudják, minden hónap végén számíthatnak ránk. Miközben a sorban várakoznak, sokan panaszkodnak arra, hogy alacsony a nyugdíj, hónap végére már gyógyszerre sem telik. A hajléktalanok ilyenkor a melegben a hűvöset keresik, sokuk számára az erdő a menedék.
A kormány közvetett felelősségét mondja ki az Inárcson tavaly júliusban meggyilkolt családsegítő ügyében Kozma Judit szociológus tanulmánya. - írja a nepszava.hu.
Ha megnézzük, milyen családból származik valaki, szinte tökéletes biztonsággal megtippelhetjük, mivel foglalkozik, mennyit keres és mit gondol a világról. Ez valamennyire minden országban igaz, de Magyarországon különösen nehéz egy alsóbb társadalmi csoportból feljebb lépni, pláne felülről leesni. Az emberek mégsem érzik ezeket a merev határokat, sőt többségében úgy látják, előreléptek a szüleikhez képest. Hogy lehet ez?
A CSOK egy alapvetően igazságtalan kezdeményezés, mert csak az eleve magas jövedelemmel rendelkező és ebből fakadóan jó anyagi helyzetben lévő családok vehetik igénybe, ez pedig csak tovább mélyíti a társadalmi szakadékot a tehetősebb és a szegényebb sorsú polgárok között.
Az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-ban felvett, tehát valójában 2017. évi adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. - írja a privatbankar.hu.
Magyarok milliói élnek lakásszegénységben, és egyre többen bérelnek viskókat extrém drágán, ha cserébe nem kell kauciót fizetniük. A Habitat for Humanity jelentése szerint folyamatosan mélyül a lakhatási válság, ami egyáltalán nemcsak a legszegényebbeket sújtja. A kormány mégis egyéni szociális problémaként tekint erre, ahelyett, hogy rendszerszintű változásokba kezdene.
“A kis falvakban télen a légszennyezettség az ipartelepekét is felülmúlja. Fűtenek ugyanis mindennel, amit találnak, még sincs meleg. Elvileg fűtött szobában, mégis kabátban meséltek nekünk életükről” – írja az RTL Klub.hu.
Sok olyan idős emberrel találkoztam már, akik kitaszítottnak érzik magukat a társadalomból, pedig ők voltak azok, akik zsíros kenyéren élve, nélkülözve építették fel az országot a háború romjaiból – írja a szon.hu egyik olvasója
Az Európai Unióban élő nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, Magyarországon ez az arány mindössze 9 százalék. Ezzel az adattal az uniós tagországok élmezőnyében vagyunk, csak Franciaország, Dánia és Szlovákia előz meg minket. A hazai balliberális sajtóban idolként beállított Balti-országokban kifejezetten szörnyű a nyugdíjasok helyzete, de Németországban sem rózsás az összkép. - írja az Origo
Egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés, mint ahogyan azt a kormány mondja – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Bass László. Az egyetemi oktató, egyben szegénységkutató kitért arra is, hogy becslések szerint ma Magyarországon 50 ezer gyermek éhezik. Részletek a Magyar Hang karácsonyi dupla számában megjelent interjúból.
A Népszava adta hírül, hogy a nyugdíjasok szervezeteivel folytatott érdekegyeztetés megkezdésére és a jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt - írja a portfolio.hu.
2017-ben a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, a legrosszabb helyzetben pedig továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak. - írja a nepszava.hu.
