Szekszárd külterülete, a Decsi-dűlőn – ez a kiterjedt tanyavilág egyik belépőkapuja. Itt két világ találkozik egymással, a gazdagság, a fényűzés, és a nyomor, a kilátástalanság. A Magyar Hang egy olyan családot látogatott meg, akik valahogy megkapaszkodtak a nyomor peremén és balsorsuk ellenére még mindig tudnak mosolyogni.
L.Ritók Nóra végzettsége szerint pedagógus és képzőművész. Alapítója és vezetője a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítványnak, amely oktatással és esélyteremtéssel foglalkozik egy leszakadó térségben, Kelet-Magyarországon. Munkájában próbálja közelebb hozni azt a két univerzumot, amely ma Magyarországon kialakult. Erről így írt a Láthatatlan Magyarország című könyvében:
Ételosztás egy vidéki nagyvárosban. A forró napsütés ellenére a sorban - mint eddig mindig- most is sokan álltak. Kisnyugdíjasok, utcán élők, gyermekes családok. Többségük már visszatérő vendég, tudják, minden hónap végén számíthatnak ránk. Miközben a sorban várakoznak, sokan panaszkodnak arra, hogy alacsony a nyugdíj, hónap végére már gyógyszerre sem telik. A hajléktalanok ilyenkor a melegben a hűvöset keresik, sokuk számára az erdő a menedék.
A kormány közvetett felelősségét mondja ki az Inárcson tavaly júliusban meggyilkolt családsegítő ügyében Kozma Judit szociológus tanulmánya. - írja a nepszava.hu.
Ha megnézzük, milyen családból származik valaki, szinte tökéletes biztonsággal megtippelhetjük, mivel foglalkozik, mennyit keres és mit gondol a világról. Ez valamennyire minden országban igaz, de Magyarországon különösen nehéz egy alsóbb társadalmi csoportból feljebb lépni, pláne felülről leesni. Az emberek mégsem érzik ezeket a merev határokat, sőt többségében úgy látják, előreléptek a szüleikhez képest. Hogy lehet ez?
A CSOK egy alapvetően igazságtalan kezdeményezés, mert csak az eleve magas jövedelemmel rendelkező és ebből fakadóan jó anyagi helyzetben lévő családok vehetik igénybe, ez pedig csak tovább mélyíti a társadalmi szakadékot a tehetősebb és a szegényebb sorsú polgárok között.
Az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-ban felvett, tehát valójában 2017. évi adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. - írja a privatbankar.hu.
Magyarok milliói élnek lakásszegénységben, és egyre többen bérelnek viskókat extrém drágán, ha cserébe nem kell kauciót fizetniük. A Habitat for Humanity jelentése szerint folyamatosan mélyül a lakhatási válság, ami egyáltalán nemcsak a legszegényebbeket sújtja. A kormány mégis egyéni szociális problémaként tekint erre, ahelyett, hogy rendszerszintű változásokba kezdene.
“A kis falvakban télen a légszennyezettség az ipartelepekét is felülmúlja. Fűtenek ugyanis mindennel, amit találnak, még sincs meleg. Elvileg fűtött szobában, mégis kabátban meséltek nekünk életükről” – írja az RTL Klub.hu.
Sok olyan idős emberrel találkoztam már, akik kitaszítottnak érzik magukat a társadalomból, pedig ők voltak azok, akik zsíros kenyéren élve, nélkülözve építették fel az országot a háború romjaiból – írja a szon.hu egyik olvasója
