A Zaporizzsjai Atomerőmű körüli összecsapás miatt kiélesedett egy nukleáris katasztrófa veszélye, ami arra késztette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy a helyzetet „tarthatatlannak” minősítse. Marc Endeweld újságíró a legújabb könyvében bemutatja, hogy az atomenergia ebben a konfliktusban miért éppúgy energetikai, mint stratégiai kérdés.
2020. december 9-én a Fejlesztési Pénzintézet (DFC – Development Finance Corporation), egy amerikai finanszírozási ügynökség egy, a latin-amerikai országok számára „új típusú” keretmegállapodással érkezett Ecuadorba. A 3,5 milliárd dolláros kölcsön „segít” Quitónak visszafizetni a Pekingtől úgy tíz évvel ezelőtt felvett „ragadozó adósságot”.
Az amerikai és orosz katonák közötti egyetlen közvetlen összecsapásra több mint egy évszázada, az első világháború végén került sor. Az Egyesült Államok számára vereséggel végződött. Többezer embert küldtek Oroszországba, hogy katonai raktárakat védjenek meg egy német támadás ellen. De amikor megérkeztek, a háborúnak már szinte vége volt. Elkezdődött egy másik: a bolsevikok ellen.
A Biden-kormányzat vezető munkatársai már a választási győzelmük előtt elmondták, hogy a korábbinál keményebb fellépésre készülnek Oroszországgal szemben. Elnökké választása után Joe Biden pedig úgy fogalmazott, hogy Oroszország „ellenfél” (opponent), míg Kína csak „versenytárs” (competitor).
Ha egyszer elkövettél egy terrorista cselekményt, mindig terrorista maradsz! Pedig az emberi jogok európai egyezménye megtiltja, hogy „a szabadulás bármely esélye nélkül” tartsanak fogva bűnözőket.
A hidegháború vége óta a megállapodott hatalmak új destabilizáló módszerrel kell szembenézzenek: az aktív erőszakmentességen alapuló ellenállással. Belgrádtól Kairóig, Caracastól Kijevig vagy nemrégiben Bolíviában – egy kis szerb diákcsoport pályája jól mutatja, milyen szerepet játszhat egy elkötelezett avangárd csoport. De milyen elvek mentén, és milyen támogatással?