Akkortájt, amikor Magyarország COVID-halálozások tekintetében a világ legrosszabbja lett, s a százezer főre jutó halottak száma elérte a háromszázat, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kinyilatkoztatta, hogy ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar COVID-oltásokat, mi sem fogadjuk el az ő oltásaikat, mert ez „szuverenitásunk feladása lenne”.
Abban az országban, ahol gyakorlatilag egy metróvonalat el lehet lopni - kétszer - büntetlenül (az elsőt az MSZP, a másodikat a Fidesz tette zsebre), ahol utak, hidak, vasútvonalak, közműfejlesztések árán mindig egy adott gazdasági réteg gazdagodik, ahol 30 év politikai vitái után az iskolák egy része bezárt, a maradékot az egyház, és a Klikk rombolja le pártideológiákat oktató napközivé, ahol az egyetemeket és a tudományt magánalapítványokba lehet kiszervezni, ahol a közvagyont, a Balatont, Tokajt, termőföldeket oligarchák veszik birtokba és ahol egy világjárvány égisze alatt hatezer milliárd forint úgy tűnik el a költségvetésből nyomtalanul, hogy a vállalkozók hitelt vehetnek fel segítségnek...
Van a magyarországi politikai életben egy érzékeny kérdés, ami nem a hagyományos jobb-baloldali törésvonal mentén osztja meg a társadalmat. Ez a „nemzeti” kérdés, ami a politikai gyakorlatban a Magyarország jelenlegi állami határain kívül élők szavazati jogáról szól. A „nemzeti” jelző idézőjeles említése jogos, hiszen valójában nem nemzeti ügyről van szó. Hanem állami ügyről. Mi a kettő között a különbség?
Ne áltassuk magunkat! Egy frászkarikát félnek ezek a választási vereségtől! Egyes intézkedések kétségtelenül arra (is) utalhatnak, hogy számításba veszik ezt a lehetőséget is. Értem én, hogy ezt kell kommunikálnunk! Csak magunk ne dőljünk be neki! Mert az intézkedések az ellenkezőjére is utalnak. Hogy biztosan a győzelmükben..
Orbánnak és cimboráinak, mondhatni alteregóinak egy srófra jár az agyuk: kizárólag a hatalmuk megtartásán munkálkodnak, saját jövőjüknek alárendelve mindent, és mindenki, akár az általuk irányított ország érdekét. Egy cég, egy akol. Mintha tejtestvérek lennének.
A rendszerváltás utáni magyar politikai legsúlyosabb egyénisége kétségtelenül Rapcsák András, egykor hódmezővásárhelyi polgármester és egy időben országgyűlési képviselő volt. A meglehetősen harcias stílusáról ismert kereszténydemokrata politikus környezetében kezdte bontogatni szárnyait az a Lázár János, aki mindig sokat ad a kinézetére, és sok hölgy szerint jelenleg az egyik legsármosabb magyar politikus. De vajon tényleg ilyen sokat számít az, hogy egy politikus magas, sovány vagy szemüveges?
