Hónapról hónapra nő a járó- és fekvőbetegeket ellátó intézményekben a kifizetetlen számlák összege, a legfrissebb államkincstári adatok szerint 35,6 milliárd forinttal tartoznak a kórházak - mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Sorra zárnak be az éttermek és az üzletek, mert nem tudják kitermelni a magas rezsi mellett azt a bevételt, amivel átvészelhetnék a következő hónapokat. Ez pedig ahhoz vezet, hogy napról napra nő a munkanélküliek száma.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
2630 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a második negyedévben, ami 1453 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1680 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 527 millió euró deficittel szemben.
„Mára tarthatatlanná vált a Dunaferr helyzete”, és az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után szeptember 16-án arra kényszerültek, hogy leállítsák a másik nagyolvasztót is, mindennek pedig a cég szerint a „következményei végzetesek is lehetnek az egyik legnagyobb magyar iparvállalat szempontjából”.
Hónapokon belül hatalmas állami földeladási hullám indulhat: a költségvetési törvény alapján 300 milliárd forintnyi termőterületet értékesíthet a kormány. A cél épp a büdzsé helyzetének javítása a többletbevételek révén. Nemzeti parkokhoz tartozó területek is eladósorba kerülhetnek.
Az intézkedés elérte a célját, de most már arra lenne szükség, hogy teljesen megszüntessék – mondta az üzemanyagárstopról Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára egy interjúban. Ugyanennek a véleménynek adott hangot Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke is.
Nem csak otthonaink, szociális intézményeink, irodáink energiaszámlái nőhetnek meg markánsan az ősszel és télen, de nagy kérdés az is, mi lesz az üzletek, bevásárlóközpontok fűtésével. Ha a bérbeadók az emelkedő költségek miatt felemelik a bérleti díjakat, azt vajon a vevők fogják megfizetni, vagy létezik más megoldás is? Ilyen infláció mellett lesz egyáltalán pénze az embereknek plázákban vásárolni?
Orbán Viktor szeptember 8-án, csütörtökön a Bosch Budapest Innovációs Kampuszának avatásán kijelentette, fél évvel a háború után 11 ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben. Az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel. Ezzel szemben Európát térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány. A kérdés, hogy valójában mit okoznak a szankciók?
Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt - közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
A tolmácsokról általában az Európai Parlament zárt fülkéiben ülő szakemberek jutnak eszünkbe, akik óriási erőfeszítéssel képeznek hidat a különböző politikai nézőpontok között. A szinkrontolmácsolás valóban egy kiemelkedő és fontos területe a tolmácsok munkájának, de számos egyéb feladatkör kapcsán is igénybe vehetjük a segítségüket. Egy felkészült tolmács ugyanis nem csak parlamenti üléseken, hanem két KKV vezető közti megbeszéléstől egészen a kiállításmegnyitókig megkönnyítheti az életünket.
A hazai vállalkozások mintegy 40 százaléka még csak most találkozik az energiaválságban elszálló gáz és áramárakkal, a cégek 14 százaléka pedig úgy látja, hogy bezárással kell reagálnia a mostani helyzetre - többek között ez derül ki a Portfolio körkérdéséből, amire 1647 vállalati vezető válaszolt. Sokan kétségbeesetten szemlélik a közeli jövőt.
