Ma lép a nyilvánosság elé a Közös Ország Mozgalom (KOM): este megnyílik az Alkotmány utca végén, a Kossuth térrel szemben felállított Agóra, ami egyfajta közösségi tér lesz, ahol első körben a pártok képviselői és az érdeklődök fognak egyeztetni arról, hogy milyen választási törvényre is volna szükség.

A mozgalom persze nem most indult: még a tavaszi, kormányellenes tüntetések csúcspontján hívta életre Gulyás Márton, vagyis akkor, amikor többször is tízezrek mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak a CEU bezárása és a civiltörvény ellen.

Gulyás akkor azt mondta, a jelenlegi, csak a Fidesz számára kedvező választási rendszerben nincs esély a győzelemre, ezért mozgalmat hirdet, amelynek célja, hogy arányos és igazságos választási rendszer jöjjön létre. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy e-mailben várták azok jelentkezését, akik csatlakozni szerettek volna a formálódó mozgalomhoz.

A nyár viszont már az építkezésről szólt a frissen létrejött KOM számára: először találkozót szerveztek, ahol a jelentkezők megismerkedhettek egymással, majd jöttek a nyári, csapatépítő táborok, amelyeket a kormánymédia szimplán csak „titkos, kormányellenes kiképzőközpontoknak” nevezett. Pedig még véletlenül sem erről volt szó.

Mészár Anna, a mozgalom egyik szóvivője azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy ezekben a táborokban többek között magáról a választási rendszerről volt szó, de arról is beszélgettek, hogyan lehet okosan felépíteni egy mozgalmat, minél többekhez eljutni.

Ő egyébként még áprilisban, rögtön Gulyás Márton beszéde után csatlakozott, mert úgy érezte,

így végre tud valamit tenni a közügyekért.

Mostanra ott tartanak, hogy van 170-180 aktivista a mozgalomban, köztük olyanok is, akik akár napi 5-10 órát is a mozgalom ügyeivel foglalkoznak, de vannak, akik szimpatizánsként segítenek. A céljuk pedig továbbra is az, ami a kezdetektől fogva: elérni, hogy egy új, igazságos választási törvény jöjjön létre.

A KOM-nak az a terve, hogy először a pártok képviselőivel fogják megvitatni, milyen lenne az a választójogi törvény, ami arányos, és amelyet mindannyian el tudnának fogadni.

Ez gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a ma 6-kor megnyíló Agórán naponta lesznek egyeztetések, amelyeken a pártok képviselői vesznek részt, de a diskurzushoz bárki hozzászólhat, kérdezhet.

Az Agóra teret szeretne biztosítani a pártoknak és a választópolgároknak, hogy lefolytassák az egyeztetéseiket az új választási törvénnyel kapcsolatban

 – mondja Mészár Anna.

false Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom/magyarnarancs.hu

Azt már a mozgalom másik képviselője, Budija Szilvia teszi hozzá, hogy a terveik szerint a pártoknak szeptember 24-ig sikerül kialakítani egy közös törvényjavaslat-csomagot, amit beterjesztenek az Országgyűlés elé:

Reményeink szerint innentől már a Parlament falain belül fog folytatódni az Agórán elindult vita.

 Egyelőre az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP, a Liberálisok, a Bokros Lajos-féle MoMa és a Kétfarkú Kutya Párt jelezte, hogy részt vesz az Agórán zajló egyeztetéseken, és

a ma esti megnyitón a csatlakozó pártok elnökei fognak beszédet mondani.

Korábban volt róla szó, hogy a Jobbik is együttműködne a mozgalommal, de Mészár Anna azt mondja, hogy bár Vona Gábor pártja elküldte a saját javaslatcsomagját, az agórai beszélgetéseken nem szeretne részt venni.

Még azért munkálkodunk azon, hogy ők is ott legyenek

 – teszi hozzá a szóvivő.

Azt nem tagadják, hogy jobb lett volna, ha előbb el tud indulni egy igazságos választási rendszerért küzdő mozgalom, de így is bíznak abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban sikerül elérni a céljukat.

Az nem lehet indok, hogy már kicsit késő van ehhez, és ne is próbáljunk meg tenni semmit.

Ha úgy látnánk, hogy nincs esély a sikerre, akkor nem csinálnánk

– mondja Budija Szilvia.

Ha viszont október 23-ig nem lesz új választási törvény,

a Közös Ország Mozgalom polgári engedetlenséghez folyamodik,

bár Budija Szilviáék azt mondják, elsősorban nem erre, hanem az új törvények elfogadására készülnek, és bíznak abban, hogy azokat a Fidesz is támogatni fogja.

Amennyiben erre mégsem kerül sor, azt szeretnék elérni, hogy a polgári engedetlenséggel sikerüljön nyomást gyakorolni a kormányra, hogy mégis támogasson egy konszenzuson alapuló választójogi törvényt. Abban biztosak a mozgalomnál, hogy bármilyen polgári engedetlenségi akciójuk is lesz, az mindenképpen erőszakmentes lesz.

Ezzel az lenne a célunk, hogy az igazságos választási rendszer ügye addig ne kerülhessen le a napirendről, amíg ez az ügy meg nem oldódik

 – mondják.

A Közös Ország Mozgalom ugyanakkor a későbbiekben sem tervez párttá alakulást vagy a választásokon elindulni, céljuk egyedül az, hogy sikerüljön kiharcolni egy olyan választási rendszert, amely minden induló párt számára azonos feltételeket biztosítana.

Azt szeretnénk, ha minél többen látnák, hogy amíg nem lesz igazságos választási rendszer, addig ebben az országban mindig kellemetlen következményei lesznek a túlhatalomnak.

Nem a Fidesz ellen akarunk új választási törvényt kiharcolni, hanem azért, hogy

megakadályozzuk a mindenkori túlhatalmat

 – mondja Mészár Anna.

Azt azonban látják, hogy a mozgalmat sokan még mindig egyedül Gulyás Mártonnal azonosítják, az ő személyes kezdeményezésének tekintik, ezért Gulyás úgy döntött, egyet hátrébb lép, például nem ő képviseli a mozgalmat a nyilvánosságban.

Budija Szilvia szerint annyira kiszélesedett a mozgalom, hogy az a kifejezés, hogy „Gulyás Márton mozgalma”, már igazából nem tükrözi a valóságot:

Még a látszatát is szeretnénk elkerülni, hogy ez egy egyetlen személy által irányított, hierarchikus mozgalom volna. Ha meg akarjuk mutatni, hogy közös országot szeretnénk, akkor a mozgalomnak is közösnek kell lennie.

magyarnarancs.hu