A Rosatom Central Europe Kft. az értesülést hivatalosan cáfolta arra hivatkozva, hogy a kivetett nyugati szankciók pénzügyileg még nem lehetetlenítik el a projekt orosz hitelkeretből történő finanszírozását. Úgy fogalmaztak, hogy "A Paks II projekt megvalósítása az ütemterv szerint folytatódik. A Roszatom az orosz-magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását."

A cáfolat érthető annak tükrében, hogy a VEB bankot érintő nyugati szankciók tényleg nem blokkolják azt, hogy kint Oroszországban a két cég egymás között rendezze a megnyitott hitelkeretből az elvégzett számlákhoz tartozó kifizetéseket, de ettől még a projekt ellehetetlenülhet.

Ennek oka az, hogy VALÓJÁBAN A SZERZŐDÉS FELMONDÁS NÉLKÜL IS ELHALHAT, HA A FELEK NEM ÁLLAPODNAK MEG A KÖVETKEZŐ IDŐSZAK HITELKERETÉRŐL.

A lap tudomása szerint az oroszok nem hivatalos magyarázata úgy szól, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában Oroszország nem szorgalmaz az Európai Unió területén befektetést, mert az ugyanúgy szankciók áldozata lehet, befagyhat, mint a bankszámlákon pihenő orosz pénzek vagy éppen az orosz jegybanki tartalék egy része.

A paksi projekt megvalósulására létrehozott 10 milliárd eurós orosz hitel felmondására vonatkozó kitétel nincs a passzusok között és nincs szó benne arról sem, hogy az esetleges vitákat milyen bíróság vagy hatóság elé kell vinni, azokat egymás között kell rendezni: „A Felek a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik” – emlékeztet a lap. Közben viszont az is igaz, hogy a megállapodás alapján éves hitelkeretet állapítanak meg, a felhasználandó hitelösszegről a költségvetési időszak előtt legalább hat hónappal meg kell egyezni. Ezért a lap szerint a szöveg úgy is értelmezhető, hogy nem kell felmondani a szerződést, az magától is elhalhat.

A projekt magától „elhalása” úgy is bekövetkezhet, ha a felek nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről, az építkezéshez nem igényelnek pénzt, vagy nem végeznek munkát, és így nem keletkezik számla, akkor sem az orosz, sem a magyar félnek nem kell fizetnie. Ugyanakkor azt sem tiltja semmi, hogy ha nem mondják fel a szerződést, nem érkezik a hitel, akkor is tovább dolgozzanak az erőműberuházáson. A magyar állam – ahogyan például az uniós támogatások esetében szokta – előfinanszírozhatja a munkálatokat - emlékeztet a lap.

Lényeges körülmény az "elhalás" forgatókönyvére az, hogy a magyar kormány eddig mindig előtörlesztette azt a hitelrészt, amelyet az említett 10 milliárd eurós teljes orosz hitelkeretből igénybe vett a menetközben elvégzett munkákhoz. A hitelkeretről szóló megállapodás tavalyi módosításakor Magyarországnak nem volt tartozása az orosz fél felé, és a Roszatomnál azt mondták a lapnak, hogy most is ez a helyzet, így vagyis kenyértörés esetén ezen a fronton nem lenne különösebb elszámolni való. (Portfolio)