Az orosz elnök kijelentésével ellentétben Magyarország gyakorlatilag a tőzsdei piaci áron kapja a gázt az új orosz szerződés keretében, ami ősz óta öt-hatszorosa a rezsicsökkentéssel védett itthoni lakossági árnak, és emellett ősz óta beszakadt az orosz gázimport, a gáztárolók pedig többéves mélypontra estek az intenzív kitárolás miatt – rajzolódik ki a Népszava cikkéből.

A Portfolio információi szerint a két hónapos szétnyílás teljesen érthető, hiszen ez a szokásos fizetési határidő a leszállított gázról kiállított számlánál. A májustól decemberig történő szétnyílás a tőzsdei és a kifizetett gázárak között pedig nagyrészt azzal magyarázható, hogy az állami MVM áprilisban lefedezi a következő fűtési szezonra várható lakossági fogyasztás döntő részét (így egy előre rögzített fix áron szerzi be a következő hónapokban ténylegesen leszállított gázt) és ha a hidegebb idő miatti plusz gázt kell venni, akkor azt már a téli hónapokban éppen aktuális tőzsdei árak mellett teszi meg. Az éves magyar gázfogyasztás mintegy 10 milliárd köbméter, ebből a lakossági fogyasztás időjárástól függően nagyjából 4 milliárd köbméter és ezért kötött a magyar állam tavaly évi 4,5 milliárd köbméretes gázszerződést az oroszokkal, hogy a rezsicsökkentéssel védett kör fogyasztását biztosan fedezni tudja a szerződés keretében.

A fentiek tehát fontosak annak megértéséhez, hogy miért nyílt szét májustól decemberig mintegy 40%-ra a holland tőzsdei TTF gáz átlagárának szintje (tavaly decemberben bő 900 euró/ezer köbméter) és az importstatisztika alapján kiszámítható magyar gázár átlaga (kb. 550 euró/ezer köbméter), miközben a kétféle ár emelkedése tendenciájában szoros volt. Az éves magyar gázfogyasztás szűk felét ugyanis még tavaly áprilisban, relatív alacsony akkori tőzsdei TTF gázár mellett fixálta az állami MVM, míg a piaci szereplők jellemzően az aktuális tőzsdei gázárak mellett tudnak gázt szerezni, amit a leszállítás után szintén egy-két hónapos fizetési határidővel teljesítenek.

Ezek után érthető az is, hogy miért ért össze idén januárra a tőzsdei átlagár (828 euró/ezer köbméter) és a magyar beszerzési átlagár (860 euró/ezer köbméter), hiszen kellett még a piacról gázt venni a fogyasztási igények fedezésére. Ez az összeérés viszont egyúttal

TÉTELESEN CÁFOLJA AZ OROSZ ELNÖK AZON FEBRUÁR ELSEJEI KIJELENTÉSÉT IS AZ ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKKEL TARTOTT TÁJÉKOZTATÓN, HOGY MAGYARORSZÁG A PIACIHOZ KÉPEST ÖTÖDÁRON KAPJA A GÁZT.

A januári átlagos TTF gázár már több, mint 300 forintot tett ki köbméterenként, miközben a rezsicsökkentés keretében a KSH 101 forintos magyar lakossági gázárat mutat ki, a hatóság pedig körülbelül 50 forinton tartja nyilván ugyanezt a tételt – jegyzi meg a lap. Így tehát már januárban is hatszoros árat fizetett a magyar állam ahhoz képest, mint amennyiért továbbadja a gázt a lakosságnak, de aztán a tőzsdei TTF gázár januárról márciusra 860 euróról 1290 euróra szárnyalt ezer köbméterenként az orosz-ukrán háború miatt, így ez a hatszoros különbség már inkább nyolcszoros körülre tágulhatott – vezethető le a lap számaiból.

A Portfolio más számokkal számol, mert nekünk a TTF gázár márciusi átlaga 1370 euróra jött ki ezer köbméterenként, ami 515 forint/köbméteres átlagárat ad. A januári (két hónappal korábbi) átlagos gázbeszerzési költség 446 forintra jött ki köbméterenként, miközben a rezsicsökkentés keretében mi azzal számolunk, hogy a gázszámlán belül a rezsicsökkentéssel védett árat mi 82,5 forintnak vettük. Így tehát a 446 forintra kalkulált állami gázbeszerzési költség és a 82,5 forintos lakossági értékesítési ár közötti különbség

ÖT ÉS FÉLSZERES, EKKORA TERHET JELENT TEHÁT MOST A REZSICSÖKKENTÉS INTÉZMÉNYÉNEK FENNTARTÁSA. ÍGY TEHÁT NEM OLCSÓ AZ OROSZ GÁZ ÉS EZ NEM ALAPJA A REZSICSÖKKENTÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK.

A külkerstatisztikából egyébként külön érdekes az az adatsor, hogy míg tavaly októberben mintegy félmilliárd köbméter orosz gázt importált Magyarország, addig novemberben ez 37 millióra, decemberre 28 millióra, idén januárra 18 millió köbméterre, tehát nagyjából huszadára szakadt.

Ez jól rámutat arra a Portfolio által szintén hallott és megírt információra, hogy a nagyon magas piaci gázárak mellett az itthoni gázstratégia erősen arra fókuszált, hogy az olcsóbb árszint mellett már betárolt készleteket használja fel és éppen ezért esett március második felére ötéves mélypontra a gáztárolók összesített készletszintje, ami után most szokatlanul alacsony gázbetárolási kötelezettséget rendelt el az Energiahivatal.

Nagy kérdés, hogy a még mindig rendkívüli magasan, 110 euró/MWh körül ragadt piaci gázárak mellett mennyire lesz egyelőre intenzív a betárolás, vagy mennyire várnak ki a gázpiaci szereplők az új beszerzésekkel, hátha az orosz-ukrán háború rendeződésével esnek majd az árak. Közben viszont amint fent rámutattunk: eddig az volt a stratégia az állami MVM-nél, hogy áprilisban előre megvették a következő téli fogyasztás döntő részét, hogy lefedezzék a korábbi években alacsony ár mellett a beszerzést. Ha most ezt szintén ugyanígy teszi a cég, és ha még nem esik a gázár az ukrán frontbeli fejlemények miatt, akkor ennek az előre beszerzésnek nagyon komoly költség vonzata lehet, amit rövid távon kell előteremteni.

Az elmúlt éveknél alacsonyabb szintre előírt gázbetárolásban és az MVM mostani beszerzési döntésében lényeges szerepe lehet annak a minapi uniós stratégiai döntésnek, hogy önkéntes alapon a tagállamok betársulhatnak az EU közös gázvásárlási keretébe, amit még csak most raknak össze. Közben viszont egyelőre nem tisztázott az, hogy ha részt vennénk ebben a közös beszerzésben (a lakossági igényeket lefedő, MVM által intézett volumenre is), akkor ez hogyan hatna a tavaly megkötött 10+5 éves orosz szerződésre. (Portfolio)