h i r d e t é s
A magyar társadalom 39 százaléka, ezen belül a kedvezőtlen jövedelmi helyzetűek több mint fele jelenlegi és jövőbeli anyagi helyzetének romlására számít 2023-ban. Ezt jelzi az IDEA Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása.
„Nem most van az ideje annak, hogy előre tudjunk lépni egyet vagy kettőt, mondjuk fejlesztésekben vagy akár bérkérdésekben” – mondta még júliusban Orbán Viktor kormányfő a fizetésekkel kapcsolatos követelésekre reagálva.
Teljesen hibás a kabinet népesedéspolitikája, amely zászlajára tűzte, hogy "családbarát", de csak egy nagyon szűk körnek a "barátja" – mondja Katona Tamás, a KSH volt elnöke a születésszámok napokban közzétett lesújtó adatai után.
Összességében úgy tűnhet, hogy széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából.
A korábbiaknál kevesebb embert hozhatott lázba a nemrég zárult „szankciós” nemzeti konzultáció, a többség pedig a Publicus Intézet felmérése szerint azt sem tudta, miről szólt a kérdéssor.
A megkérdezettek csaknem kétharmada szerint a kormány, a Fidesz és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a felelős azért, hogy az Európai Bizottság (EB) a források egy részének befagyasztását javasolta még a múlt hónap végén – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára december 5-8 között készített felméréséből.
„Amikor magyar diákokkal beszélgettem, gyakran mondták, hogy ne számítsak kérdésekre, mert még a diák szó (hallgató) is azt jelenti, hogy inkább hallgat, mint beszél. Mégis, a diákok voltak a leglelkesebbek és legkíváncsibbak azok közül, akikkel beszéltem.”
