Férfiak: 1. fiú 2. a fiú fia (unoka) 3. apa 4. apai nagyapa 5. édestestvér báty 6. Az apa fiútestvére (nagybácsi) 7. az anya fiútestvére 8. fiútestvér fia 9. apai nagybácsi fia 10. apai nagybácsi fiútestvére 11. apa nagybátyja 12. apai nagybácsi fiútestvérének fia 13. apa unokatestvére 14. férj 15. gyám

Nők: 1. lány 2. a lány leánya (unoka) 3. anya 4. anyai nagyanya 5. apai nagyanya 6. édes leánytestvér 7. apa leánytestvére (nagynéni) 8. anya leánytestvére 9. feleség 10. női gyám A fentiek szükség esetén kiegészülnek a bővebb értelemben vett családtagokkal, nagybácsikkal, nagynénikkel mind anyai, mind apai részről és ezek hozzátartozóival.

Hagyaték kiszámítása

Ha tisztában vagyunk a Korán szerinti elosztás arányaival, akkor a hagyaték kiszámítása a következő.
Tekintsük a hagyatékot részvényeknek. Első lépésben meghatározzuk a részvények számát. Második lépésben következik egy részvény értékének kiszámítása.
A részvények számának számítása legegyszerűbb esetben úgy történik, hogy megnézem, melyik hagyaték rész törtszáma a legkisebb, tehát melyik nevezője a legnagyobb. Ezek a törtszámok, örökösödési arányok, a Koránban találhatók. A legnagyobb nevezőt veszem alapul. Ha ezzel minden más szám osztható a nevezőkben szereplő számok közül, akkor ez lesz a részvények száma.
Meghatározom, kinek hány részvény jut. Ezt úgy kapom meg, ha a részvények összlétszámát beszorzom az örökösök hányadaival.
Következő lépés egy részvény étékének kiszámítása. Ehhez a hagyaték értékét el kell osztanom a részvények számával. Ezt beszorozva az arányszámokkal, megkapom minden örökös járandóságát.

1. példa

Meghal egy személy és hátramarad utána apja, anyja, lányának fia. A hagyaték 120 hektár föld.
A hagyatékra vonatkozó törtek nevezőiben a legnagyobb szám a 6. Ennyi tehát a részvények száma. A részvényszámot beszorozva a hagyaték törtjeivel, megkapjuk, kinek hány részvénye lesz, tehát pl. az anya 6 x 1/6 = 1

Hagyaték összesen 120 hektár, tehát 120 : 6 = 20, tehát egy részvény értéke 20 hektár.
Ebből kiszámolható, hogy:
az anya része 1 x 20 = 20 hektár
az apa része 1 x 20 = 20 hektár
a leány része 3 x 20 = 60 hektár
a lány fia 1 x 20 = 60 hektár

2. példa

Meghal egy személy és hátramarad utána apjának két nővére és anyjának két nővére. A hagyaték 90 hektár föld.

A legnagyobb szám a nevezőkben 3, így 3 részvényünk van. Egy részvény értéke 90 : 3 = 30 hektár
Az apa két nővére kap 2 x 30 = 60 hektárt
Az anya két nővére kap 1 x 30 = 30 hektárt

3. példa

Meghal egy személy és hátramarad utána anyja, két lánya, felesége és apai bácsikája. A hagyaték 360 hektár föld.

Ebben a példában a nevezőben fellelhető legnagyobb szám nem ad megoldást, mivel a többi nem osztható vele. Ezért meg kell keresni a legkisebb közös többszöröst, ami ebben az esetben 3 x 8 = 24.
A 24 osztható 6-tal, 3-mal és 8-cal egyaránt, ennél kisebb közös többszörös nincs. Tehát a részvények száma 24.
Egy részvény értéke: 360 : 24 = 15 hektár
az anya része 4 x 15 = 60 hektár
a két lány része 16 x 15 = 240 hektár, egyenként 120 hektár
a feleség része 3 x 15 = 45 hektár
az apai nagybácsi része 1 x 15 = 15 hektár

4. példa

Meghal egy személy és hátramarad utána felesége, anyja és apai bácsikája. A hagyaték 96 hektár föld.

A nevezőkben szereplő számok legkisebb közös többszöröse 12, ez lesz a részvények száma.
Egy részvény értéke 96 : 12 = 8 hektár
a feleség része 3 x 8 = 24 hektár
az anya része 4 x 8 = 32 hektár
az apai nagybácsi része 5 x 8 = 40 hektár. Hiába szerepel a nagybácsi oldalágon, a szabályok ebben az esetben őt juttattál a legtöbb földhöz.

5. példa

Meghal egy személy és hátramarad felesége, lánya és két édes lánytestvére

A részvények száma 8 lesz. Ebben az esetben látjuk, hogy a két lánytestvérnek összesen jut 3 részvény, aminek felosztása vitákhoz vezet. Ebben az esetben megoldás, ha a részvények számát megszorozzuk kettővel és ezzel elhárul a gond, minden résztvevő egész számú részvényhez jut. Ennek értelmében az anya részvényeinek száma 2-re, a lányé 8-ra és a két lánytestéréé pedig 6-ra, azaz egyenként 3-ra módosul. A részvények száma pedig összesen 16 lesz. Így 16-tal kell osztani a hagyaték értékét, hogy egy részvény értékét megkapjuk és ebből számítjuk ki a hagyaték személyekre eső értéke.

6. példa

Egy személy hátrahagy két feleségét, anyját, leányát és édes fiútestvérét

A példában szereplő legkisebb közös többszörös a 24. Ebben az esetben mégsem ezzel kell számolni.
Ugyanis a szabály szerint minden egyes feleség része 1/8. Korrigálnunk kell.
Ennek az a módja, hogy a számított részvényeink számát meg kell szoroznunk kettővel a feleségek számával. Mindig az a szorzószám, ami az örökösök számában pluszban adódik. Tehát 24 x 2 = 48. Ennyi lesz a részvények száma, melyeket fel kell osztanunk oly módon, hogy a korrigálni kell a többi örökös részvényeinek számát is. Az ő részvényeiket is meg kell duplázni.
a két feleség részvényeinek száma 2 x 3 = 6
az anya részvényeinek száma 2 x 4 = 8
a leány részvényeinek száma 2 x 12 = 24
az édes fiútestvér részvényeinek száma 2 x 5 = 10

7. példa

Hátramarad apa, anya és tíz leány

Ebben a példában 6 lenne a részvények száma, de az nem osztható fel a fenti létszám és arányok szerint. Ha 10 lányra esik 2/3 rész, akkor 5 lányra jut 1/3. Ahogy az előző példában is volt, 5 lesz az a korrekciós szám, mellyel a számított részvényszámot beszorozva, megkapjuk a korrigált részvényszámot. Ez 6 x 5 = 30. Majd minden örökös részvényeinek számát meg kell szorozni 5-tel és megkapjuk, kinek mi jár.
az apa része 5 x 1 = 5 részvény
anya része 5 x 1 = 5 részvény
a lányok része 5 x 4 = 20 részvény. Innen pedig könnyű kiszámolni, hogy minden lány 2 részvényt kap.

8. példa

Hátramarad a férj és öt édes leánytestvér. A férjnek fél rész jár, a lánytestvéreknek kétharmad.

A nevezők legkisebb közös többszöröse 6, de ez nem osztható fel a fenti létszám és arányok szerint. A fenti arányokat figyelembe véve, a hagyaték nem felosztható, hiszen többet tesznek ki, mint a hagyaték egésze. Ezért korrigálni kell. Az arányok közös nevezője a 6, így a férj 3/6, az öt lánytestvér 4/6 részt kellene, hogy kapjon. Ez összesen 7/6, ami nem lehetséges. Viszont a 7 arra jó, hogy korrekciós támpont legyen, tehát a részvények 3 : 4 arányban kell, hogy elosztásra kerüljenek, ami összesen 7. Tehát a hagyatékot 3 : 4 arányban kell felosztani, majd a lánytestvérek részét öt felé kell tovább osztani.

A fentiek csupán példák, melyek útmutatást adnak a hagyaték kiszámításához. Persze, számtalan további korrekció is szerepet kaphat, mindez az esettől és az örökösök megegyezésétől függ.