Surányi István

Lefutotóban a nekrológ-hullám, most már én is hozzáteszem a magamét. Remélhetőleg a kegyeleti érzések sérelme nélkül, de elvetve a hazug, hamis, a hottakról vagy jót, vagy semmit!-doktrinát, mely ha igaz és betartható lenne, akkor nem létezne történelem.

Két nap alatt két kormányzati prominens, Fürjes Balázs és Szijjártó is, látszólag a semmiből előrángatta, és hosszan fejtegette, hogy Budapest, illetőleg Magyarország messzemenően alkalmas a 2036. évi olimpia megrendezésére.
Vagyis megpályázzuk!

Lucky Luciano, Alphonse Capone, Pablo Escobar, vagy Joaquin Guzmán („El Chapo”) totális uralmat gyakorolt a befolyása alá került territóriumon.

A százharmincöt bátor ember utolsó évvégi jócselekedetként újabb szöget vert az Orbán által halálra ítélt állami egészségügyi ellátó rendszer koporsójába.

Lányi András szerint vége az Orbán-rendszernek!

Vagy az Berlin volt? És olimpia, nem pedig foci-vébé. Egyébként Orbánnak mindegy!

Az uniós megállapodás megkötésének reggeli bejelentése óta – pártállástól függően – minden fél győzelemről beszél! A saját győzelméről.

A betegek és hozzátartozóik (tehát mindannyiunk), az orvosok, az egészségügyben dolgozók érdekében teljes mellszélességgel kiállok az Orbán-kormánynak az állami egészségügyet tudatosan ellehetetlenítő politikája ellen, speciel éppen most, az újabb disznóságokkal ékes új egészségügyi törvény "vitája" pillanatában. Mégis, egy ellenpélda!

Uralkodni tudni kell!

A tavaly ősszel, tehát az Orbán halandzsájával ellentétben, fél évvel az ukrán háború, és a szankciók előtt felpörgött infláció megfékezésére (tényleg?) bevezetett hatósági árak, úgynevezett ársapkák üdítő hatásaként először az üzemanyag, majd az étolaj, meg a csirkemell, aztán a tűzifa, most pedig a kristálycukor tűnt el a boltok polcairól.