Hogy L. Ritók Nóra közel négy éve megjelent Láthatatlan Magyarország című, 2009 és 2017 közötti írásaiból összeállított kötete semmit sem veszített aktualitásából, egyrészt rendkívül szomorú, mert azt jelenti, hogy a gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő, gyakran krízishelyzetben lévő emberek élethelyzetére, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségének valódi megteremtésére még mindig nem szántunk elegendő érdemi figyelmet.
A költségvetési zárszámadások alapján világosan kirajzolódik, hogy az Orbán-kormány regnálása alatt gyakorlatilag folyamatos a forráskivonás az egészségügy bizonyos területeiről, miközben sportra jelentősen több pénzt fordított a kormány. - írja az Mfor
Az új Nemzeti Alaptanterv nem teszi az iskolát elviselhetőbb és jobb hellyé a diákok számára. Némi óraszámcsökkentés mellett a tananyag nem csökken, ami azt jelenti, hogy nemcsak mindent bele akarnak verni a diákok fejébe, hanem ugyanazt kevesebb óraszám alatt.
Mihez vezet az egyre elharapódzó óvónőhiány? Mit kezd a társadalom és a szociális ellátórendszer az egyre hosszabb időre gondozásra szoruló időseivel? Ezek a kérdések, és az oktatási rendszer problémái tartották leginkább lázban az Abcúg olvasóit idén. Elevenítse fel 2019 tíz legolvasottabb cikkét, amelyeket a címekre kattintva érhet el!
A munkaerőhiány az egyetemi oktatásban is érezteti hatását: informatikai és gazdasági szakokon figyelhető meg, hogy egy jól fizető állás kedvéért a hallgatók már az alapszakot sem fejezik be, inkább elmennek dolgozni. Nem tudni, hány hallgatót érint a jelenség, mivel kevés egyetem elemzi külön a lemorzsolódás okait. Egyébként is egyre több egyetemista dolgozik tanulás mellett, főleg a szegényebbek kényszerülnek erre. Probléma lehet, hogy jellemzően rutinszerű, képzettséget nem igénylő munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Ezzel is a munkáltatók járnak jól, mert könnyen és olcsón foglalkoztatható munkaerőhöz jutnak.
Öregednek a tanárok, fokozódik az iskolai elkülönítés, és egyre többen hagyják el az iskolát életképes végzettség nélkül. Ezek a legfontosabb tanulságai a Magyar Tudományos Akadémia új kötetének, amelybe minden létező grafikont beletettek, amit a mai magyar oktatásról el lehet készíteni.
Senki ne kaphasson érettségit Magyarországon, ha nem tanult pszichológiát – véli Reményik Ildikó tanácsadó szakpszichológus, aki a Budavári Önkormányzat szocialista képviselője is, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke.