Bár az élelmiszerinfláció toronymagasan kiemelkedik az uniós mezőnyből, a magyarok egyre kevésbé az itthoni folyamatokat, sokkal inkább Brüsszelt okolják a drágulásért – derül ki a Publicus felméréséből.
Az észak-magyarországi Sajó-völgyben született gyerekek életkilátásai a statisztikák szerint öt-tíz százalékkal rosszabbak, mint a szerencsésebb vidékeken élő társaiké, ami miatt nem kis részben a szennyezett levegő okolható.
Bár az Orbán-kormány szavakban kiáll az energiatakarékosság mellett, a szavakon túl a lakosságot jószerivel csak az energia drágításával ösztönzik erre, az érdemi intézkedésekben pedig még vissza is lépnek.
Sem a Karitatív Tanácsot alkotó hat nagy segélyszervezet, sem az ezen a körön kívül működő civil szervezetek nem tudnak semmit arról, érkezett-e Magyarországra uniós pénz kifejezetten az Ukrajnából útnak induló menekültek vagy az ukrán területen maradt emberek segítésére.
A koronavírusra hivatkozva bevezetett rendeleti kormányzás csaknem két éve alatt a szokásosnál majdnem háromszor több, 1535 rendeletet adott ki a kabinet. Ezeknek azonban mindössze harmada kötődött a járványhoz – derült ki a Népszava összesítéséből.