Raskó György agrárközgazdász szerint jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén. Az ársapka, a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése – ezek azok a tényezők, amelyek miatt hétről-hétre emelkednek a termékek árai a boltok polcain.
Varga Mihály a pasaréti ferencesek meghívásának eleget téve fejtette ki gondolatait a szankciós politikáról, energiaellátásról, az uniós pénzek kifizetéséről, de beszélt a pedagógusoknak járó béremelés lehetőségeiről is.
A legbefolyásosabb cégvezérek egymás után figyelmeztetnek az amerikai gazdaság állapota miatt. Az évtizedes csúcsokon lévő infláció, az orosz-ukrán háború, valamint a Fed egyre szigorúbb monetáris politikájának együttese pedig a cégvezérek szerint minden bizonnyal elhozhatja a recessziót, a kérdés már csak az, hogy mikor, és meddig tart majd.
A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében. - írja a Portfolio
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az éves drágulás mértéke meghaladta a 20 százalékot. Ez azonban csak a jéghegy csúcs, rengeteg élelmiszer esetében ugyanis odáig jutottunk, hogy nem túlzás azt mondta: „duplájába kerül, mint tavaly”. És ez igaz, a Pénzcentrum legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy olyan, teljesen alapvető élelmiszerek, mint a trappista sajt, a kenyér vagy a tejföl ára gyakorlatilag kétszerese a tavalyinak.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2020-ra vonatkozó mérése. Azt írják benne, hogy a világon több milliárd ember egyszerűen nem teheti meg, hogy egészséges ételt vásároljon magának vagy a családjának, mert túllépné saját költségvetésének 52 százalékát - ez pedig definíció szerint már a szegénységet jelenti.
Lesújtó áremelkedéseket tapasztalhatunk a hazai üzletekben, ami pedig szinté elkeserítő, hogy az EU-n belül Magyarországon drágul legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért? Mikorra várható lassulás, egyáltalán, visszatérhetnek még a mérsékeltebb árak?
Teljesen kontraproduktívnak tartja azt a módszert, ahogy az Európai Központi Bank (EKB) az infláció ellen küzd Joseph Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász. A magas kamatok csak fékezik ugyanis az energiafüggetlenség megteremtéséhez szükséges beruházásokat. - írja a Napi.hu
Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt júliusi szintjétől.
Sorra zárnak be az éttermek és az üzletek, mert nem tudják kitermelni a magas rezsi mellett azt a bevételt, amivel átvészelhetnék a következő hónapokat. Ez pedig ahhoz vezet, hogy napról napra nő a munkanélküliek száma.
Nem csak otthonaink, szociális intézményeink, irodáink energiaszámlái nőhetnek meg markánsan az ősszel és télen, de nagy kérdés az is, mi lesz az üzletek, bevásárlóközpontok fűtésével. Ha a bérbeadók az emelkedő költségek miatt felemelik a bérleti díjakat, azt vajon a vevők fogják megfizetni, vagy létezik más megoldás is? Ilyen infláció mellett lesz egyáltalán pénze az embereknek plázákban vásárolni?
Az energiakrízis miatt idén télen a korábbinál jóval többen fűthetnek tűzifával. Emiatt a kormány többek között kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, ahol ilyen célból tarvágást lehet végrehajtani, valamint múlt héten bejelentette, hogy ársapkát vezetnek be a tűzifa árára, illetve mindenkinek biztosítják 10 köbméter fűtésre való megvásárlását. Ugyan Magyarország területének ötödét erdők borítják, attól még egyáltalán nem biztos, hogy bővelkedni fogunk tűzifában a télen. Utánajártunk, milyen akadályai lehetnek a fakitermelés növelésének.
