A fél-budapestnyi területű, kelet-ázsiai városállam láthatóan igen erősen izgatja 2010 óta regnáló politikusaink és jegybankelnökünk fantáziáját. Szingapúr robbanásszerű gazdasági fejlődéssel párosuló, autoriter politikai rendszerének példaképül állítása félreérthetetlen üzenetet hordoz: versengő többpártrendszer, lánykori nevén parlamentáris demokrácia nélkül is boldogul az ország, ha megfelelően választ. Lehetőleg ötven évre előre.
Eljött az idő, amikor egy messzi földön ismert ács megöregedett és vissza akart vonulni. Munkáltatójával, a vállalkozóval közölte, hogy el akarja hagyni a házépítő üzletet és a családjának szenteli hátralévő napjait. A fizetés hiányozni fog, de a visszavonulás ideje eljött.
Vizsgálat indulhat egy magyar orvos ellen, aki egy nyilvános videón azt állította, hogy nincs világjárvány és nincsenek tömeges megbetegedések sem, hanem - idézet következik - „a médiapánik és a politikusok okozzák a legnagyobb bajt, nem a vírus”.
Aki utcán él, megtanul másképp viszonyulni az emberekhez. Hiszen ott lent te pontosan tudod, hogy lent vagy, oda nem akar lekerülni senki. Vagy szánalom vesz körül, vagy megvetés. De előfordul, hogy a megvetésbe keveredik valami iszonyat is. Ha Isten kisegít és újból átlag lehetsz, nem tudod elfelejteni, kik is az emberek. Kivételek voltak és vannak. Ha nem lettek volna, most nem lennék itt.
A szekularizáció a folyamat, amelynek során a világban lejátszódó folyamatokról adott természetfeletti magyarázatba vetett hit eltűnésével az emberek szakítanak vallási elgondolásaikkal és gyakorlataikkal, tágabb értelemben az a folyamat, amely során megszűnik a vallás társadalomra gyakorolt hatása.
Posztjaimat nem azzal a céllal teszem ki, hogy kövessetek, mert az én utam az egyetlen út. Az Iszlám felsőrendűségét sem hirdetem! Sőt, ne kövessetek és ne hallgassatok rám! Mert az én utam az enyém és senki másé! Ez a ruha csak rám való!
Azt vágták a fejemhez, hogy idegen kultúrát követek, arabok kultúráját. Kevesen értik, hogy az Iszlám, Judaizmus és Kereszténység egy kultúrkör, ha már a kultúra szót használjuk. Egymástól el nem szakítható részek. Bizonyos, hogy a Korán arabul van és ebben a nyelvben stabilizálódott, de semmi más nem köti az Iszlámot az arabokhoz.
Az emberiség eltorzította saját genetikáját, immunrendszerét, gondolkodását, társadalmi és személyes kapcsolatait, dominancia szemléletét, igazságképét, az ehhez kapcsolódó törvényeit és a végén csodálkozik, ha váratlan eseményeknek van kitéve. Nem külső tényező a gyilkosod, hanem önmagad. Csak magadat vádold. És hagy a fenébe az apokalipszist és más tanokat. Itt saját magad apokalipsziséről van szó.
Ha megszeretsz valakit, belevágsz, hogy felfedezd értékeit és megismerd őt. Rájössz, hogy nem tudsz nélküle élni, pont arra a valakire volt szükséged. Ő az, aki kell neked. Pont az a kinézet, báj, gondolkodás, ami nap mint nap feltölt. Elfogadod kritikáit, mert érzed, hogy téged épít.
Az egyensúlyok, jelentések megtalálása hoz értelmet az életünkbe. Ha túltoljuk az imát, meditációt, annak nem tulajdonítunk mélységet, jelentést, nem helyezzük el azt magunkban saját egyéniségünk súlya szerint, hülyék leszünk, ahogy sokan azokká válnak.
Ki is az a Mehdi? Mehdiről nincs szó a Koránban. A Hadiszok közül Bukhari és Muszlim név szerint nem említi, de utalnak rá. Név szerint Abu Dawud és Tarmidhi írásaiban szerepel, akik a Prófétára (béke reá) hivatkoznak vele kapcsolatban, így Mehdi az Iszlám hit részévé vált.
Sokfélék az ingerküszöbök: én professzionális hírfogyasztóként csütörtökön délután éreztem először azt, hogy a koronavírusról szóló sajtócikkek, információk, vélemények ömlesztett mennyisége már veszélyt jelenthet az egészségemre: néha légszomjam van a híroldalak áttekintésekor és szédülni kezdek.